Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: La Ville. Deuxieme partie. Institutions économiques et sociales. Recueils de la Société Jean Bodin. VII-VIII. köt. Bruxelles, 1955. 731-733
La Ville. Deuxième partie. Institutions économiques et sociales. Troisième partie. Le droit privé. Recueils de la Société Jean Bodin. VII — VIII. köt. Editions de la Librairie Encyclopédique, Bruxelles 1955. 677; I957> 332. A Tanulmányok előző kötetében (661—2. 1.) ismertettük ennek a belga várostörténeti tanulmánygyűjteménynek első kötetét, most a további két kötettel foglalkozunk. A köteteket egy intézménytörténeti társaság adta ki, és ezért az elkészült tanulmányok szükségképpen magukon viselik az intézmény- és jogtörténet hatását. Ez az első és a harmadik kötet esetében természetes, sőt bizonyos fokig hasznosnak is mondható, a második kötetben már bizonyos nehézségeket okoz. A Jean Bodin Társaság és annak jogtörténész főtitkára, John Gilissen professzor előre kijelölte a szerzőknek azt a vázlatot, amelynek alapján a tanulmányt el kellett készíteniük. A vázlat nagyjából a következő: I. a városok gazdasági eredetének kérdése. II. A városi társadalmi osztályok, a) a városi lakosság és a vidék jogi státusa azonos-e vagy sem; b) milyen társadalmi osztályok (polgári szociológiai szempontból) élnek a városban; c) voltak-e küzdelmek közöttük. III. A városok gazdasági intézményei, a) a hatóság beavatkozása a városi kereskedelem és ipar organizációjába; b) kereskedelmi intézmények (pl. vásár) ; c) gazdasági intézmények (pl. a közellátás vagy közlekedés megszervezése); d) foglalkozás szerinti szervezetek (pl. céhek, szakszervezetek); e) ipari rendszerek. A fenti séma többékevésbé sikerült betartásával készült el huszonhárom tanulmány, melyek eredményét Gilissen professzor a múltkori kötethez hasonlóan a bevezető tanulmányban foglalta össze. Ebben bizonyos fokig módosítja az előző kötetben ismertetett általános megállapításait, meg kell azonban jegyeznünk, hogy jogászi nézőpontja következtében eredményei kissé merevnek látszanak. A második kötet tanulmányai szintén az ókortól napjainkig foglalkoznak a várostörténettel. Az eloszlás azonban aránytalan, a súlypont a középkorra esik. (Kilenc tanulmány, köztük két iszlám vonatkozású.) Hat ókori, négy távol-keleti (indonéz, vietnámi, japán és indiai) tanulmány mellett egy XVII. századi holland, egy XIX. századi francia és egyegy általános finn és észak-amerikai vonatkozású képviseli az újabb korszakokat. Sajnos, az előre megszabott séma következtében a tanulmányok felemás jellegűek. Polgári tudósokról lévén szó, a társadalmi és gazdasági törvényszerűségek nem ismerését nincs jogunk szemükre vetni, azonban még polgári történetírói szempontból is megmerevíti a séma a feldolgozást, amely ennek következtében statikus jellegűvé válik. Bár nincs terünk részletes ismertetésre, néhány kitűnő tanulmányra fel kell hívnunk a figyelmet. Claude Cahen dolgozata (Mouvements et organisations populaires dans les villes de l'Asie musulmane au Moyen Age: milices et associations de foutouwwa, 272—88.) nem követi a sémát, hanem csak egy mozzanatot ragad ki a muzulmán városi társadalom történetéből. A futuvva eredetileg az iszlám országaiban élő városi szegénység eretnek 731
