Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Az európai város keletkezésének újabb irodalmából 715-723

KÖNYVISMERTETÉSEK Az európai város keletkezésének újabb irodalmából Az európai város keletkezésének irodalmáról, s főképpen Planitz és Ennen nagyhatású munkáiról hat évvel ezelőtt számoltunk be a Tanulmányok hasábjain. (A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. 1957, 521—547.) Akkor aligha hihettük, hogy néhány esztendővel megjelenéstik után olyan újabb kiadványokat ismertethetünk, amelyek az európai város keletkezésének kérdésében Planitz és Ennen eredményeit meg fogják változtatni. A kezdeményezés ezen a téren Theodor Mayert illeti, aki a vezetése alatt álló „Institut für geschichtliche Ivandesforschung des Bodenseegebietes" keretében, Konstanzban 1955 és 1956 folyamán a kérdés 15 szakemberét hívta össze, s előadásaikat 1958-ban vaskos kötetben jelentette meg (Studien zu den Anfängen des europäischen Städtewesens. J. Thorbecke, Iyindau und Konstanz 1958). A tanulmányok részben egy-egy nagyobb terület általános várostörténeti kérdéseivel foglalkoznak, részben az általános kérdések kiegészítéseként egy-egy város monografikus feldolgozására törekszenek. Az utóbbi csoportba tartozik Salzburg, Regensburg, négy északfrancia és német város és Magdeburg kialakulásával foglalkozó tanulmány, ezeket helyszűke miatt nem fogjuk külön ismertetni. Előre kell bocsátanunk: Th. Mayer úgy válogatta össze az általános tanulmányokat, hogy azok vagy a Planitz és Ennen által vitatott kérdéseket vigyék előbbre, vagy olyan nagyobb földrajzi területeket öleljenek fel, amelyeket ők nem vettek figyelembe. Az első vitatott kérdés kétségtelenül a kontinuitás. Planitz a maga részéről teljesen tagadta a kontinuitás lehetőségét, vele szemben Ennen a vallási kontinuitást határozott vonásként emelte ki, bár a városi szervezet fennmaradását ő is kizártnak tartotta. A tanulmánykötetben több cikk foglalkozik a kontinuitás kérdésével. F. Vittinghof (Zur Verfassung der spätantiken „Stadt", 11—29.) a késő antik város jogi helyzetét veszi vizsgálat alá nemcsak azért, mert a kutatás eddig keveset foglalkozott vele, hanem azért is, mert a késő antik város fejlődése erős közeledést mutat a kora középkori állapotok felé. A római civitas jogi helyzetében — bizonyos általános alapformák ellenére — óriási különbségek tapasztalhatók. Az alapformához tartozik, hogy a civitas nemcsak a várost magát, hanem a hozzá tartozó területet is jelentette, s a két alkotóelem együtte715