Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Rozsnyói Ágnes: Budapest hétköznapjai a felszabadulás után = Istoriâ goroda Budapešt posle osvoboždeniâ strany 695-713

híd helyreállításához szükséges vasanyag időben biztosítható lesz, már áprilisban foglalkozni kezdtek egy új híd létesítésének gondolatával. Ezt a hidat — viszonylag kevesebb vasanyag felhasználásával — a Duna legkeskenyebb szakaszán kívántak felépíteni. Április 27-én már a Közlekedési Minisztérium, a Közmunkák Tanácsa, a Rendőrség, tervezők és vállalkozók megbízottai értekezletet tartottak, ahol meghatározták az újonnan építendő híd helyét, a Kossuth tér és a Batthyány tér között. Az előkészítő munkákat azonnal megindították.

42 Az ostrom nemcsak kettészakította a várost, hanem elszakította a fővárost az ország többi részétől is. A pályaudvarok, a vasúti sínhálózat nem kevésbé súlyos károkat szenvedett. Nem kétséges, hogy a legsúlyosabb károk a Déli pályaudvart érték. Egy február 17—19-i jelentés a következő sivár képet festi: ,,Az állomás egész területe a robbantásoktól, bombatalálatoktól, aknáktól és tűztől erősen szenvedett. . . A vágányzat mindenütt rombolva, robbantással megszakítva, sok helyen kocsironcsokkal használhatatlanná van téve. A fűtőház nagy része rom."

43 Ha nem is ilyen súlyos, de jelentős károk mutatkoztak mind az épületekben, mind a sínhálózatban a többi pályaudvaron is. Jellemző, hogy a Nyugati pályaudvar 132 vágányából 15, a Józsefváros 36 vágányából 3, a Rákosrendező 48 vágányából 5 volt teljesen sértetlen a felszabaduláskor.

44 A helyreállítás első lépéseinek eredményeként ennek ellenére már megindult a személy- és teherforgalom, mely lehetővé tette az ország már felszabadult területeinek részleges egybekapcsolását. Lehetővé vált, hogy Budapestet rendszeresebben lássák el élelmiszerrel, hogy a lakosság egy részét, elsősorban a gyermekeket vidékre szállítsák, olyan helyekre, ahol már rendezettebb viszonyok és kielégítő közellátás volt. A személyforgalom elsőnek a Nyugati pályaudvar és Szolnok között indult el február 4-én. A vonat szerelvénye 25 kocsiból állott, 1123 ülőhellyel, 1825 utassal közlekedett Budapestről Szolnokra. 658 perc késéssel érkezett meg. Az utazók igen nehéz körülmények között tették meg az utat. ,,Sokat szenvednek a hidegtől és az éhségtől, egy utas megőrült, három súlyosan megbetegedett"

45 — írta egy egykori jelentés. A Nyugati pályaudvar és Vác között az első személyforgalmi vonat február 5-én indult, s 63 perc késéssel érkezett meg. A Keleti pályaudvar és Gödöllő között február 17-én indult el az első szerelvény. Február 15-én Gábor József, akkori kereskedelmi miniszter bizakodva nyilatkozhatott a napilapoknak arról, hogy „Budapest hamarosan bekapcsolódik a felszabadított területek vasúti forgalmába".

46 A helyreállítás gyorsan haladt előre. Március első felében Budapest szinte valamennyi nyílt vonalának elsődleges helyreállítása megtörtént. így a Nyugati pályaudvar 137 vágányából 98, a Keleti pályaudvar 70 vágányából 64, a Józsefvárosi 36 vágányából 13, a Ferencvárosi 28 vágányából 20.

47 A MÁV munkája nem korlátozódott a pályaudvarokon és a pályatesteken végzett feladatok ellátására. A helyreállítás oroszlánrésze éppen a műhelyek munkásaira hárult. A MÁV Északi Főműhelyében láttak először munkához. A teljesen elpusztult üzemrészeket a felszabaduláskor 45 Tanulmányok Budapest múltjából 705