Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Rozsnyói Ágnes: Budapest hétköznapjai a felszabadulás után = Istoriâ goroda Budapešt posle osvoboždeniâ strany 695-713

újságok újabb és újabb járatok elindításáról. Április 9-én a 91-es a Búr-telep és István-telep, a 93-as pedig a Búr-telep és Megyer között indul el. Április 19-én Kispest és a Nagyvárad tér között az 52/a járat közlekedik. Április 24-én a Szent István-kórház és az Aréna út között a 23-as villamost is elindítják, mellyel Kispest és Újpest között megteremtették a közvetlen kapcsolatot. Április utolsó napjaiban további hét járatot helyeztek üzembe. A helyreállítás első szakaszát mintegy betetőzi Budapest jellegzetes villamosának, a 6-osnak a megindítása a Nagykörúton május i-én. Villamoson 1944-ben 500 millió személy utazott.

31 1945 januárjában nem volt személyszállítás, februárban 37 000, márciusban 175 000, áprilisban 1 761 000 személyt szállítottak a villamosok.

32 A közlekedés elsősorban reggel 6 és fél 9 és délután 4 és fél 9 közötti időre korlátozódott, hogy a munkások szállítását a munkaidő kezdetén és végén le lehessen bonyolítani. Kzzel egy időben a Pest környéki közlekedést is sikerült konszolidálni. Itt ugyan a helyreállításnál jóval nagyobb nehézségek mutatkoztak, mert számos kis hidat is helyreállítani, illetve pótolni kellett. Ezért januárban a munka igen lassan haladt, mert a 296 km hosszú vágányból februárban még csak 53 km hosszú vonal van készen, mely márciusban 129 km-re, áprilisra pedig 198 km-re emelkedett.

33 Az első járat március 12-én indult el Budapest és Pesterzsébet között gőzmozdonnyal. Ezt a vonalat március 20-án Csepelig meghosszabbították. Április elején a Budapest—Szentendre járat, április végén pedig a Budapest—Nagytétény és Budapest— Gödöllői HÉV is többé-kevésbé rendszeresen közlekedik.

34 Hozzávetőleg áprilisra tehető az az időszak, amikor Pest és Pest környéke rendszeres kapcsolatának közlekedési feltételei megteremtődtek, és körülbelül ugyanebben az időben vált ismét lehetségessé, hogy a fővárosnak a hidak felrobbantása következtében elszakított két városrészét újból összekössék. Ismeretes, hogy a németek valamennyi budapesti hidat felrobbantották. A budapesti hidak állapotát egy 1945-ben készült jelentés alapján a következőképpen rekonstruálhatjuk. ,,Az Újpesti Vasúti Híd egy nyílás kivételével fel van robbantva, a legnagyobb része víz alatt fekszik." ,,A Margit-híd a pesti mederágban fekvő három nyílásának szerkezete robbantási szerencsétlenség következtében még a múlt év őszén elpusztult." A budai ág három nyílását januárban robbantották fel a németek. A Iyánchíd középső nyílása és a Pest felőli oldalnyílás legnagyobb része víz alatt van. Az Erzsébet-híd budai kapuzata eldőlt, medernyílásának szerkezete a vízben fekszik, csupán a pesti kapuzata áll. Az erről lelógó lánc a vízbe ér. A Ferenc József-híd két szélső nyílása konzoljaival együtt épen maradt, és csak a középső nyílásból kirobbantott hídrész fekszik a mederben. A Horthy Miklós-híd mindhárom nyílása fel van robbantva, és a szerkezet fűrészfogszerűen támaszkodik a mederbe és a pillérekre. A Déli Összekötő Vasúti-híd minden nyílása fel van robbantva. A vasszerkezet csaknem teljes egészében víz alatt van.

35 Természetesen, e szomorú helyzet megváltozta703