Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Rozsnyói Ágnes: Budapest hétköznapjai a felszabadulás után = Istoriâ goroda Budapešt posle osvoboždeniâ strany 695-713

tására csak jóval később lehetett gondolni, mint az élet más területén. Még Budán folytak a harcok és a pesti oldal is állandó belövések alatt állt, még a hidak állapotának felmérésére sem kerülhetett sor. Ami pedig a gyakorlati intézkedéseket illeti — ideiglenes hidak létesítésének lehetőségét—, ezt a város teljes felszabadítását követően is az időjárási problémák gátolták. Február végén, március elején csak hevenyészett megoldások (csónak, komp stb.) teremtettek kizárólag esetleges kapcsolatot a két városrész között. A Vörös Hadsereg utász alakulatainak köszönhető, hogy március második felében és áprilisban megtörténhetett a két városrész rendszeresebb összekapcsolása. A Vörös Hadsereg március 21-én ideiglenes átkelőhelyet biztosított a Horthy Miklós- és a Ferenc Józsefhídon. Műszakilag a problémát ,,a megmaradt hídrészek felhasználásával, hídroncsokra és úszó alapokra (pontonokra) támaszkodó fa szerkezetű áthidalások építésével"

36 oldották meg. Az elszakított városrészek további összekapcsolásának fontos állomása volt a Margit-híd mellett épült, a Margitszigetet keresztülszelő pontonhíd is, melyet a pestiek nemsokára ,,Manci" néven becéztek. Ezt a hidat a Vörös Hadsereg egy hét alatt építette fel, és nagymértékben hozzájárult a forgalom lebonyolításához és meggyorsításához.

37 Március végéig még reggel 8-tó3 délután 4-ig, áprilisban már reggel 6-tól este 5-ig lehetett a hidakon közlekedni.

38 Április 5-én ,,az orosz hídépítő katonai parancsnokság által ideiglenesen helyreállított Ferenc József- és Horthy Miklós-hidakat Budapest székesfőváros közönségének nevében" a polgármester helyettese átvette.

39 E gyors, és az adott helyzetben életmentő ideiglenes megoldások azonban nem voltak elégségesek. E hidak nem állták az árvíz és a téli jégzajlás viszontagságait. Szükség volt állandó, szilárd szerkezetű hidak felépítésére. Ezt felismerve a hídépítő szakemberek szinte azonnal munkához láttak és elkezdték a tervezést. A Közlekedési Minisztérium hídosztályán elkészültek a Ferenc József-híd végleges helyreállításának tervei. A tervezet szerint ,,amennyiben a hengerelést a diósgyőri és ózdi vasművek együtt végzik, úgy az anyag két hónap alatt elkészülhetne. A műhelymunkát a MÁVAG- budapesti hídműhelye és a Ganz megosztva további két-három hónap alatt végezhetné el." A tervezet továbbá megállapítja, hogy a helyszíni szerelési munkák időtartama szintén hét-nyolc hónapban határozható meg. Tekintettel arra, hogy a szerelési munkákat hét-nyolc hónapra becsülték, ez egyben párhuzamosan a műhelymunkákkal, az egész helyreállítási munkálat időtartamára elégségesnek ígérkezett. Tehát arra számítottak, hogy még a tél beállta előtt a híd helyreállítása befejeződhet.

40 A budapesti hidak helyreállításának kérdésével a Minisztertanács április 19-én foglalkozott. Megállapította, hogy a legsürgősebb feladat a Ferenc József-híd helyreállítása. A Petőfi pontonhíd (a Lánchíd mellett), ,,az újonnan építendő cölöpös fahíd" (Kossuth-híd) építésében jelölte meg a további fontos feladatokat és ezekre jelentős hiteleket szavazott meg.

41 Tekintettel arra, hogy az ipar csökkent kapacitása, valamint más irányú igénybevétele folytán kérdésesnek látszott, hogy a Ferenc József704