Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Rozsnyói Ágnes: Budapest hétköznapjai a felszabadulás után = Istoriâ goroda Budapešt posle osvoboždeniâ strany 695-713

a budapesti kommunistákkal. Hamarosan megkezdődtek a tanácskozások arról, hogy mi legyen az első teendő, miként biztosítható, hogy Budapesten megteremtődjenek az élet kialakításának előfeltételei. Az elkövetkező hetek, hónapok sajátos szakaszát képezik a felszabadult Budapest életének. Az ország nyugati felén még folynak a harcok, az új demokratikus kormány még Debrecenben van, és természetesen oda helyeződik a politikai élet központja, ott csírázik ki az új demokratikus rendszer. Budapesten, mely a magyar nagyipar központja, a magyar ipari munkásság egyik fő centruma, és így a demokratikus kibontakozásnak is jelentős bázisa kellett hogy legyen, még a közvetlen létfenntartásáért folyt a harc. Ez a kérdés állt a felszabadult Budapest életének középpontj ában. Ezt a küzdelmet kívánja bemutatni e tanulmány, nyomon kísérve Budapest fejlődését a felszabadult Budapest történetének első szakaszában. Ezt a szakaszt Budapest felszabadításától kb. április végéig számíthatjuk. A kormány Budapestre költözése április második felében, a második világháború győzelmes befejezése mintegy pontot tesz a főváros történetének e fejezetére. Ezt a korszakot kezdetben a munka megindítására, az életfeltételek biztosítására irányuló erőfeszítések jellemzik, hogy mind erőteljesebben nyomuljanak előtérbe a demokratikus átalakítás politikai problémái is. Májussal, midőn Budapest ismét az ország tényleges fővárosa lett, midőn a fasiszta Németország leverése demokratikus életünkben is új szakaszt jelentett, Budapest — leküzdve a szörnyű megpróbáltatásokat — ismét az ország gazdasági és politikai életének vezető erejévé vált. * Rendkívül bonyolult és igen nehéz feladatokat kellett megoldani ahhoz, hogy a harci cselekmények megszűnte után meginduljon a tevékeny munka, az élet normalizálása. Világos volt, hogy az elkövetkező hónapok központi kérdése az élelmiszerellátás lesz, de a romeltakarítás, a közüzemek megindítása, az egészségügy megszervezése ugyancsak elengedhetetlen feltétele a főváros megmentésének. Nem volt kétséges, hogy e feladatok megoldása csakis jól megszervezett vezető erő irányítása mellett, a lakosság tevőleges részvételével képzelhető el. Az első napokban látszólag mind a két feltétel hiányzott. A Kommunista Párt 25 évi illegalitás után megalakult helyi szervezetei még nem tudtak az egész lakosság munkáját irányító szervvé válni, és maga a lakosság is az ostrom hosszú hetei után az új helyzetet bizonyos várakozással szemlélve, csak az élet legelemibb fenntartásához szükséges tevékenységet fejtette ki. A szovjet katonai parancsnokság január 20-i parancsa és a kommunisták kezdeményezésére megalakult Magyar Függetlenségi Front felhívása adta az első lökést, mely az élet szervezett megindításának kiindulópontját képezte. Mind a budapesti katonai parancsnokság első rendelete, mind a MNFF felhívása azokat a legfontosabb teendőket jelölte meg, melyeket a lakosságnak a saját érdekében végre kell hajtani.

6 697