Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

a polgárvárosból; a XIV. század harmincas éveitől a várostól délre fekvő suburbiális területen, amelyet addig a városfejlődés alacsony, keskeny fekvése, víztelen jellege miatt elkerült, megindul az Anjouk palotaépítkezése: lerakják az István-torony alapjait. 1329-ben először jelenik meg a „rector capitaneusque" mellett a budai iudex (noha Wernert például az 1280—1290-es években felváltva nevezik rektornak és iudexnak),

150 s a század derekától fogva az új, Anjou-kori szabadságok birtokában megszilárdul a városbírói intézmény. Legkésőbb 1382-re, Nagy Lajos halála évére végbemegy a királyi udvar végleges kiköltözése a polgárvárosból, s ekkortól fogva a polgárváros joghatóságának immár egyedüli feje a bíró, míg a déli, új királyi palota katonai parancsnoka a hajdani rektorok utóda, a budai várkapitány. A régi rektorátus intézménye így a XIV. század végére megszűnik; a budai várkapitány és Buda város egykori kapcsolatának utolsó emléke csupán az a budai jogszokás, hogy az 1403. évi privilégiuma szerint Buda város közvetlen felettes hatósága vagy a király, vagy a tárnokmester, vagy a budai várkapitány, s az újonnan választott bírót is ezek egyikének kell bemutatni.

151 A budai polgárságra sérelmes rektori intézmény megszűnése és a királyi udvarnak a budai polgárvárosból való kiköltözése tehát nem csupán időbeli egybeesés, hanem az előbbi jelenségnek az utóbbival szoros okozati összefüggése van: Buda polgárainak évtizedes küzdelmei döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a királyi udvart kiköltözésre, s ezáltal a rektorátus megszüntetésére kényszerítsék. Említettük már, hogy az Esztergomból Buda várába telepített budai pénzverőháznak első adatára 1255-ből bukkanunk: IV. Béla király a budavári vám alól mentesíti az esztergomi eredetű pénzverőket. Ez a vámmentesség annak a biztos jele, hogy a pénzverés — amelynek ekkoriban maga a királyi lakóház a színhelye

152 — a budai várfalon belül, Buda városában ment végbe. Ez az 1255. évi adat, azzal egybevetve, hogy a budai márka 1271-re már országos súlymérték,

153 figyelemre méltó, s Budavár megalapításához kapcsolódó várostörténeti jelenségekről tájékoztat. Az a tény, hogy a pénzverés súlypontját az addig monopolisztikus helyzetű Esztergomból a budai várba s nem Óbudára helyezték át, egymaga ís rávilágít Buda 1250 —1255 táján már tapasztalható országos fontosságára. Ha pedig — Huszár Lajos álláspontját követve — a pénzverőházat, inkább műhelyt (fabrica)

154 a királyi lakóház osztatlan részének tekintjük, az 1255. évi adatunk a Buda városi királyi lakóház első emléke. Pénztörténetünk szerint 1250-ig Esztergom volt korai pénzverésünk főhelye, s innen 1250—1255 körül azonos időben vált ki a pénzverés új főhelyévé fejlődött budai pénzverőház s a zágrábi pénzverde.

155 A budai pénzverés kezdeteire vonatkozó adatok tüzetesebb elemzése — úgy látjuk — az 1255-ben először említett budavári pénzverde működésének kezdetét is pontosabban meghatározhatja. A szabatosabb időmeg68