Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

határozáshoz az ekkori pénzverő kamaraispánok személyi adatait kell áttekintenünk. 1244-ben Szemeyn comes viseli a kamaraispáni tisztet, 156 aki 1245­ben mint esztergomi polgár, Esztergom határában, Bajon községben vásárol birtokot. 157 1249. november 28-án, nyolc hónappal azután, hogy IV. Béla király az esztergomi királyi palotát véglegesen az esztergomi érsekeknek engedte át, azt olvassuk, hogy a király velencei eredetű kamaraispánjának, Archinus esztergomi polgárnak s Archinus Béla nevű kisfiának — akit Mária királyné tartott keresztvíz alá — adományozza az Esztergom határában álló Nyír földet, a pénzverők faluja és Szemeyn ispán előbb említett bajoni birtoka környékén. 158 Eszerint 1249-ben az addig egyetlen pénzverőház még Esztergom­ban működik; Budán 1255-ben találjuk az átköltözött pénzverők mun­kájának első adatát. A pénzverés Esztergomból Budára történő részleges átvándorlásának idejét így 1250 eleje és 1255 nyara közé tehetjük. Ám még ezt az ötéves hibahatárral dolgozó időmeghatározást is leszo­ríthatjuk egy évre, ha figyelembe vesszük a pénzverő kamaraispán szemé­lyében 1249— 12 5° között bekövetkezett alábbi változást. Velencei Archinus comes, aki 1249-ben esztergomi polgár és kamaraispán s akiről tudjuk, hogy fivérével, a Latinusnak mondott Péterrel, István ifjabb királynak lengyel határmenti hűbéresével (1264) költözött Magyar­országra, majd utóbb Zágráb podesztájává dezignálták, végül pedig 1269— 82 között ismételten az esztergomi latin város esküdtje és bírája volt, 159 1250 után Esztergomban maradt; Esztergomban szerzett házakat, s mint életrajzi adatai mutatják, nem követte a Budára átköltöző királyi udvart és királyi pénzverdét. De ennél is lényegesebb kronológiai adat az, hogy 1250-ben Archinus comes utódaként már más kamaraispánt, a bécsi eredetű zsidó Henel vagy Hénok (Hanelesz vagy Fmok) 160 ispánt találjuk a pénzverő kamara élén. 161 Henel, aki, mint IV. Béla király egyik legnagyobb hitelezője került Magyarországra s a magyar pénzverő kamara élére, pénzverő kamarabérletét, kamaraispánságát fiaival együtt való­színűleg 1263-ig viselte. 162 Henel és fiai egyben bérlői voltak a királynéi harmincadvámnak is; a két Henel fiú korábban Babenberg Frigyes bécsi kamarabérlője volt. 163 Henel 1250. évi magyar kamaraispáni felbukkanása s fiai közül Nikkelnek és Lublinus-Lőblnek korábbi bécsi kamaraispánsága pénz­verésünk és Buda topográfiája szempontjából közömbös lenne, ha a Henel család szerepét — Kohn Sámuel és hazai zsidó történetíróink nyomán 164 — össze nem köthetnénk az osztrák zsidóságnak erre az időre, pontosabban 1250—1251-re eső magyarországi és elsősorban budai beáramlásával. Kitűnően datálja ezt IV. Béla királynak 1251-ben kiadott magyarországi zsidó privilégiuma. 165 Az 1250-ben magyar kamaraispánként s a király hitelezőjeként bevándorló Henel ispán korábban a legszorosabb kapcsolatban állt Babenbergi Frigyes osztrák herceggel, hiszen két fia épp az osztrák hercegség pénzügyeit tartotta kezében. Az pedig bizonyított tény, hogy 69

Next

/
Thumbnails
Contents