Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

említik Károlyról (vir nobilis Carolus de Veten Buda, miles, iudex pro domino rege Ungarie in Buda), hogy Béla király idejében, 1270 előtt, budai bíró volt, egyben pedig a Nyulak szigeti Domonkos-rendi apácák monostorának gondviselője. A szenttéavatási per során Károly maga mondja: rex Béla posuit me ad servitium istius monasterii et dominarum.

144 A Ráskai Lea által leírt XVI. századi magyar változat ezeket mondja Károlyról: „Mikoron Béla király rakatta volna ez Bődogasszonynak klastromát és megajándékozta volna külemb külemb örökségökkel, szerze némely jámbor vitézt, kinek neve vala Károly és lakozik vala Ó-budán és vala Béla király képében való az Nagy awagy Új-Budában, hogy ez Károly vitéz szolgálna az klastromnak és megszerzenéje menden dolgát mendenha."

145 Péter villicus említése azt mutatja, hogy a korai polgárságnak kezdetben talán voltak saját vezetői; jogkörük azonban utóbb, egészen a XIV. század közepéig a budai királyi várkapitányoknak, a rektoroknak a kezébe ment át. Károly vitéz, Preuszel Henrik, Walter ispán, majd a Werner ivadékok láthatóan a királyok közvetlen familiárisai. IV. Béla Károlyra Buda várán kívül féltett leánya kolostorának, az ország leggazdagabb zárdájának védelmét, Preuszel Henrikre az ország hadseregét, Walterra IV. Béla és Kun László pedig a királyi pénzverőkamarát s a komáromi ispánságot bízza. Kun László betegsége idején, 1273-ban, hogy Óbudánál (hol korábban elfogták) biztosabb helyen töltse azt — Walter rektor budavári házában húzódik meg. A budavári rektorátus — ha a rektori tisztséget viseltek genealógiáját megvizsgáljuk — Budán éppúgy örökletes, mint a királyi nagy magánuradalmak ispáni széke.

146 1279 után Hench comes a rektor, aki, Walter comeshez hasonlóan 1272 és 1290 között a budai pénzverő kamaraispáni tisztjét is betölti.

147 1288-tól 1300-ig Werner comest, majd ennek László nevű fiát (1307— 1317) találjuk a rektori székben. László az Árpád-ház kihaltát követő mozgalmak idején jut országos szerepre; 1307-ben ő szerzi meg csellel I. Károly számára Buda városa kulcsát.

148 Wernerfia László után Hench budai rektor fia, János mester viseli húsz éven át (1318—1337) a rektorátust, egyben magyaróvári várnagy, mosonyi főispán, I. Károly velencei követe, a simontornyai váruradalom birtokosa, a Laczkfiak őse.

149 A rektorátus intézménye jelzi: a Budára települő XIII. századi pestiek hiába hozták magukkal tarsolyukban a IV. Béla király által 1244ben adományozott szabadságjogokat, s hiába erősítette meg őket immár Buda várában e jogaikban Kun László. Mi más lehetne a gyökere a budai rektorátus intézményének, mint az, hogy mivel a királyi szálláshely s az udvar benn áll a város falai között, a város polgársága az udvar s a királyi rezidencia felett nyilván nem bírhat joghatósággal. A budavári rektorátus Magyarországon egyedülálló intézményének okát csakis azzal magyarázhatjuk, hogy a XIII—

XIV. században a királyi rezidencia a városfalon belül található. S véget is ér ez a fonák jogállapot a XIV. században, amikor is hosszas küzdelem után a polgárság visszaszerzi régi szabadságait, s rákényszeríti az Anjou-udvart arra, hogy kitelepüljön 5

K 67