Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

nemcsak az újonnan épített úszótestek számából, hanem a felhasznált vas és acél volumenének katasztrofális méretű összezsugorodásából is szembetűnik. A közölt adatok a tárgyalt időszakban a gyár krónikus kapacitás-kihasználatlanságára mutatnak, hiszen a háború előtti években új hajók építéséhez 6—8 ooo tonna anyagot is felhasználtak. Hasonlóan nagy mértékben esett vissza a munkások létszáma a háború előttiről csaknem egyötödére, 2000 főről 400-ra. Új építések és javítások megszerzése ezekben az években csak rendkívüli utánjárással és nagy áldozatokkal volt lehetséges. Európa gazdasági élete a háborút követő rövid fellendülés után mély depreszszióba süllyedt. A háborús túlterhelés hatása jelentkezett a rövid ideig tartó hajóépítési konjunktúra után. Amint egy korabeli feljegyzésből kitűnik, sem belföldön, sem külföldön nem lehetett munkát találni, és az a munka, melyet meg is lehetett szerezni, csupán rendkívül nehéz és terhes versenyfutás árán volt elérhető, de mindig előre lehetett látni, hogy áldás nem lesz rajta, s ez lelohasztotta a munkához annyira szükséges ambíciókat. A hajó- és hajógéposztályok évente 100—150 ajánlatot és tervet dolgoztak ki, melyek közül alig két-három került megvalósításra. Sok érdekes, kalandos versenykiírásban vett részt a vállalat Kínától Brazíliáig, Litvániától Szudánig. Hihetetlen mennyiségű értékes munka feküdt ezekben az ajánlatokban, melyek a gazdasági viszonyok mostohasága miatt általában nem kerültek megvalósításra. A gyilkos verseny és az általános pénztelenség mindent megakadályozott. Az árromboló konkurrencia arról is gondoskodott, hogy a véletlenül megszerzett munkák se legyenek rentábilisak.

30 A gyár külföldi versenytárgyalásokon való részvételét igen nagy mértékben elősegítette a Ganz képviseleti hálózat, amelynek közreműködése révén csaknem minden országban mint belföldi cég léphetett fel a hajógyár, s ha megrendeléseket nem is sikerült elérni a jelentékenyebb erőt képviselő nyugati konkurrenciával szemben, mégis megismerték a vállalat nevét, és a felmerült problémák műszaki megoldásánál a magyar tervet is figyelembe vették. A gyár mérnökeinek nagyméretű tervezési munkái nem bizonyultak hiábavalóknak, a későbbi évek fellendülésekor igen sokat jelentett a felhalmozódott műszaki tapasztalati anyag és mérnöki tudás. Egyetlen munka járt nagyobb nyereséggel: a jóvátétel fejében Görögországnak juttatott, Fiúméban készült torpedónaszádok 1925-ben kezdődő s több éven át tartó rekonstrukciós munkája, valamint a működtetésükhöz elengedhetetlenül szükséges tartalék gépek: szállítása. A világháború utáni éveknek ez volt az egyetlen jól jövedelmező munkája.

31 Mégis a tárgyalt időszak második felében a gyár tevékenységét egyetlen szóval, a vegetálással lehet találóan jellemezni. A pénzügyi stabilizációt követő időleges gazdasági fellendülés, a hajóépítő ipart sem kerülte el, de jóval kisebb méretű maradt, mint más iparágak viszonylatában. Ha az újonnan épített úszótestek számát tekintjük, továbbra is pangás, kapacitás-kihasználatlanság figyelhető meg:

32 648