Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szabolcs Ottó: Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében = Služasie Budapešta v pervom desâtiletii kontrrevolucionnogo režima 599-636

A magántisztviselők létszámát a népszámlálásokból, a köztisztviselőkét az állami költségvetésből vettük. 16 Mind az országos, mind a budapesti táblázatokba nem vettük fel a véderő tisztviselőit. Budapesten 1910-ben a véderőnel 1943, 1920-ban 3967 tisztviselőt tartanak nyilván. így 1920-ban 100 946 kereső tisztviselőelem van az országban. Az 1921. évi költségvetés szerint 93 097 altiszt és hivatalszolga van. 17 A budapesti létszámot dr. Thirring idézett könyvéből, az országos adatokat dr. Zentay Dezső idézett könyvéből vettük. A felvételek különbözősége miatt az összehasonlítás lényeges hibalehetőségeket rejt magában. Az altiszt- és szolgalétszám megállapításánál nem veszi tekintetbe a „segédtisztek" széles rétegét, akik saját helyükön a tisztviselő-létszámban szintén nem szerepelnek. 1914-ben 21 225 1921-ben pedig 39 011 segédtisztje van az országnak. 18 A menekültek kérdésével a köztisztviselők vizsgálatánál fogunk bővebben foglalkozni. A menekültek létszámát nem lehet pontosan megállapítani. Az Országos Menekültügyi Hivatalnál csak egy részük jelentkezett, ezért csak ezek szerepelnek a hivatalos kimutatásokban. Eszerint közel ötvenezer kereső közalkalmazott menekült az országba. A valóságban számuk még nagyobb volt, a korabeli becslések szerint meghaladta a hatvanezret. Ezek nagy többsége tisztviselő, csak csekély százalék a hivatali segédszemélyzet és állami üzemi munkás. E sok menekült köztisztviselőt nem reaktivizálták, ezek egy része azután magántisztviselőként igyekezett elhelyezkedni. A tisztviselők és szabad foglalkozásúak átáramlásának kérdését a budapesti rétegződés elemzésénél vizsgáljuk majd. 19 Dr. Weisz István belügyi államtitkár 1919 decemberében kénytelen beismerni: „nálunk már béke idején is kb. háromszor annyi volt a köztisztviselők száma, mint amennyi el tudta volna látni a közszükségletet. Tisza Kálmán jószándékból, de hihetetlenül szerencsétlen kézzel úgy akarta megmenteni a középosztályt, hogy fiait tisztviselő pályára terelte, és derűre-borúra állította fel tényleges szükséglet nélkül az állásokat." (Magyar Köztisztviselők Lapja (1919.) dec. 31. „Tisztviselők válsága" c. cikkből.) Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter hasonlóan nyilatkozik az 1921 februárjában a parlamentben a takarékossági program tisztv. részének vitáján. L. Pesti Hírlap (1921.) febr. 15. 20 Az állami költségvetést terhelő menekült köztisztviselők száma a kormány kimutatása szerint országonként csoportosítva, ahonnan magyar területre léptek: Állam A menekült, s 1924. évben tényleges szolgálatot teljesítő állami alkalmazottak száma A menekült nyugdíjasok és özvegyek száma Az összes menekült, s az 1924. évi álíami költségvetést terhelő alkalmazottak száma Cseh-Szlovák Köztársaság területéről .. Román királyság területéről Osztrák Szövetségi Köztársaság Egyéb területekről 10 072 11 048 5 103 789 807 5 280 6603 3 295 316 477 15352 17 651 8398 I 105 I 284 27 819 15 571 48 790 Az eredeti összeállítás megtalálható: Országos Levéltár Genfi anyag (a továbbiakban: OL. Genfi a.) X. köt. A menekültek foglalkozásonkénti részletezését 1. Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négy évi működéséről (a továbbiakban: Jelentés. . . ) 37.; további adatokat közöl Holló i. m. 13—14. 632