Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Szabolcs Ottó: Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében = Služasie Budapešta v pervom desâtiletii kontrrevolucionnogo režima 599-636
JEGYZETEK 1 Mint ismeretes, Budapest 1873-ban három város : Pest és Buda szabad királyi városok és a Pest megyéből bekebelezett Óbuda mezőváros egyesítéséből alakult ki. 2 E kérdést bővebben 1. Laczkó M., Adalékok a budapesti munkásság összetételéhez az 1920-as évek végén. Bp. 1958. 3 Vö. Dr. Thirring G., Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben. Statisztikai Közlemények 70. köt. 3. sz. II. 227—237. 4 E kérdést elemzi Laczkó M. idézett munkája. 5 Vö. Sándor V'., Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900. Bp. 1954. — Berend I.—Ránhi Gy., Magyarország gyáripara 1900—1914. Bp. 1955. 6 A főváros kereső népessége 1869—1925 között mintegy megháromszorozódott. Az összes kereső népesség növekedését tehát mindenütt 3-nak vettem. Ezzel arányosítottam az egyes kategóriák létszáma emelkedésének arányszámát. 7 Igen figyelemreméltó, hogy 1910—20 között mind az iparban, mind a kereskedelemben az önállóak száma jelentősen növekszik, a segédszemélyzeté pedig csökken. E kérdéssel tanulmányunkban nincs módunk külön foglalkozni. 8 L- I. m. 231—32. 9 A polgárság címszó alatt szereplők lényegében a kispolgártól a nagyburzsoáig valóban a polgárság legszélesebb rétegeit foglalják magukba. Nem választhatóak el mereven ettől a csoporttól a tisztviselők, különösen a magántisztviselők. Mégis valóságos cezúrát húz az a tény, hogy a tisztviselők alkalmazási viszonyban állván fix fizetést élvezve, munkaadóik kényének voltak kiszolgáltatva. E tekintetben alapvetően különböztek az önállóak címszóban összefoglaltaktól. Ilyen értelemben viszont el kell e kategóriától választani a szabad foglalkozásúak csoportját. 10 A magántisztviselők létszámát az 1910. évi népszámlálás adataiból vettük. Az 1910 és a világháború közötti évekről más felmérés nem áll rendelkezésünkre. A köztisztviselő-létszám megállapításánál az 1914. évi állami költségvetést vettük alapul. Ebben a számban az állami státusban levő pedagógusok is benne foglaltatnak, viszont nem szerepelnek a fegyveres erő tagjai és tisztjei. 11 Az 1920-as népszámlálás szerint 91240 magántisztviselő, az 1921. évi költségvetés szerint 69 765 végleges és kinevezett köztisztviselő, kezelő és díjnok van az országban. Ehhez a számhoz hozzá kellett adnunk a pontos adatok hiányában becsléssel megállapított 8 000 kisegítő és ideiglenes tisztviselőt. 12 A tisztviselők létszámára vonatkozó adatok igen ellentmondóak. Legkevésbé elfogadhatatlannak látszik dr. ZentayD., A munkanélküliség alakulása szellemi pályák körében (a továbbiakban: Munkanélküliség. . . ) Statisztikai Közlemények, óo. köt. 4. c. munkájában publikált adat. E szerint az I. világháború után 219 315 a köztisztviselők száma. A legtöbb forrás még nagyobbra becsüli a köztisztviselők létszámát. Szélső határt dr. Almássy József miniszteri tanácsos a Magyar Köztisztviselők Lapja 1920. III. 21. számában közzétett nyilatkozata jelent, mely szerint 410 000 köztisztviselő van az országban. 13 Egy tisztviselőcsaládot 3—4 tagúnak vettem. Általában a korabeli irodalom a tisztviselőcsaládot (1 keresővel) négy tagúnak, a munkáscsaládot (1—2 keresővel) 4—5 tagúnak veszi. 14 A külföldi államok tisztviselő-létszámára vonatkozólag értékes összehasonlító adatokat találunk: dr. Magyari Z. A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból c. könyvében (Statisztikai Közlemények 80. köt. i.).A köztisztviselők létszámának összehasonlító nemzetközi adatait 1. Magyarság (1924) máj. 23. Konkoly Thege Gy. cikkében. Figyelemre méltó összehasonlításokat közöl Magyari alapján dr. Hollós I., A közszolgálati alkalmazottak nyugdíj kérdése és a megoldási lehetőségek (a továbbiakban: Közszolgálati. . . ) Statisztikai közlemények, 93. köt. 2. sz. 10—11. 15 Az adatokat Horvát-Szlavonország nélkül vettük. Horvát—Szlavonországgal együtt az ország területe az I. világháború előtt 325 411 km 2 , lakosainak száma 20 886 487. Ha ezt az adatot felhasználtuk volna a világháború előtti és utáni arányszám kiszámításánál, az eltérés még szembetűnőbb lett volna. 631
