Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szabolcs Ottó: Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében = Služasie Budapešta v pervom desâtiletii kontrrevolucionnogo režima 599-636

vánvalóan rányomta bélyegét a közhivatalok szellemére, s a köz- és magánhivatalnokok felfogásbeli különbségéhez is hozzájárult. A tisztviselőrétegek társadalmi arculata megértésének elsődleges feltétele belső összetételük vizsgálata. A köz- és magántisztviselő-társadalom minden lényeges különbségük ellenére egyben hasonlít egymáshoz; a társadalom legheterogénebb rétegei közé tartozik. Alsó és felső csoportjaik mind fizetés és jövedelem, mind társadalmi kapcsolatok szempontjából rendkívül távol állnak egymástól. A tisztviselőrétegeken belül jellemzően mutatkozik az ellenforradalmi rendszer antidemokratizmusa a fizetések közötti óriási különbségben is. A köz- és magántisztviselőrétegek nagy többségét, 75—80, illetve 85—90%-át a viszonylag gyengén fizetett kistisztviselők adták. A kistisztviselők jövedelmüket tekintve közelebb állottak a munkásarisztokráciához és egyes más kispolgári rétegekhez, mint a tisztviselők felsőbb rétegeihez. Ezzel szemben kiemelkedő jövedelmet élveztek a munkásság zöméhez, különösen alsóbb rétegeihez képest. Átlagosan a tisztviselők legalább kétszer annyi fizetést kaptak, mint a munkások. A tisztviselők száma, eredete, s belső tagozódása nem kis mértékben megmagyarázza e réteg politikai arculatát és a főváros életében betöltött szerepét. 630