Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
és a Nagyboldogasszony-plébánia körletének megállapításakor először értesít arról oklevél, hogy a király kúriája (ekkor sem castrum!) a Várhegy déli végén áll; ugyanez az oklevél viszont castrumnak — az idézett XIII. századi oklevelekhez hasonlóan — Buda városát nevezi. 108 Okleveleink zöme a XIV. századi Buda városi polgárházakat is ,,in castro" állóknak nevezi. 109 A castrum és civitas elkülönülése a XIV. század végére nem terminológiai finomulás, hanem topográfiai fejlődés eredménye; a XIV. század végére ugyanis a királyi udvar kiköltözik a budai — castrumnak mondott — városból, és 1382-re a Várhegy déli végén felépülő királyi arx, vagy castrum az újkori királyi palota jelenlegi helyén ekkor már helyrajzi valósággá válik. Ennek a kastélynak első emléke az imént idézett 1390. évi oklevél, s ugyanennek a XIV. század második felében bekövetkezett építészeti eseménynek emlékét őrzi szemléletesen az 1390 februárja előtt írt, Kis Károlyról szóló, Monaci-féle krónika is. Ebben, valamint az arra támaszkodó Turóczi-krónikában a királyi várrá és polgárvárossá tagolt Budának már késő középkori képe áll előttünk. 110 A castrum és civitas kettősségének kérdésére várostörténeti irodalmunkban Salamon Ferencnél találjuk az első problémákat. A XIV. század első éveiben budai rektorságot viselt Pétermann személyével kapcsolatban Salamon a História Bohemiae-ből idézi: ,,. . . Petermanno Budae relicto, qui praefecturam velut antea, tum arcis, tum urbis gereret. . ," m Ez az 1304. évre utaló adat megcáfolná fejtegetéseinket — s mint arra Fügedi Erik figyelmemet felhívta —, azt igazolná, hogy Budán 1304-ben már külön joghatóság alatt állt a város és a vár. Azonban e forrást tüzetesebben megvizsgálva az derül ki, hogy a cseh krónikának ez a szakasza a XV— XVI. század fordulóján élt Dubraviustól származik 112 ; az író állításai így a kétszáz évvel korábbi budavári helyrajzi állapotokra nézve semmitmondóak. A város castrumként való megnevezéséhez Buda város joghatósága a déli királyi palota XIV. századi megépítése után is igen konzervatív módon ragaszkodott: a XV. század elejétől azonban a castrum és civitas megkülönböztetése vált gyakorlattá. 113 így kimondhatjuk tehát, hogy a XIV. század végéig a királyi várpalota és a polgárváros területi megkülönböztetésének okleveles nyoma nincs. 1390-ig a budai várra vonatkozó okleveles emlékeink a polgárvárost nevezik castrumnak, s minden addigi, a Castrum Budense-vel, vagy Castrum Növi Montis Pestiensis-szel kapcsolatos adat a budai várhegyi polgárvárost illeti. Éppen ezért kételkedünk abban,hogy a castrumnak neve szerint dél felé tekintő egyik kapuját, a Bécsi, vagy Szombat-kapuval ellentétes oldalon fekvő Kelenföldi kaput, amelyet 1302-ben említenek, 114 a késő középkori királyi palota erődrendszerének, a Déli Nagyrondella alatt feltárt (szerintünk XIV. századi) kapumaradványával azonosítani lehessen, 115 aminthogy magát a budai castrumot sem lehet a XIV— XV. század fordulója előtti időben a késő középkori déli királyi palotával azonosítani. Megállapításainkkal szükségesnek látszik egybevetni a régibb és újabb várostörténet néhány megállapítását. 62
