Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

a castrum polgárai, a kapuk a castrum kapui, a rektornak — egy ízben prefektusnak

102 — nevezett bíró és tizenkét esküdtje a castrum joghatósága, az alvárosok a castrum suburbiumai.

103 A városnak várként való megnevezése, a castrum fogalomnak ilyen tisztázása — mint már régebbi munkámban is rámutattam

104 — alapvető. Egyszerűen azt jelenti, hogy a XIII. században nyoma sincs a civitas mint különálló polgárváros, és a castrum mint különálló királyi várpalota kettősségének: a XIII. századi budai castrum azonos a civitas-szal.

105 A budai vár s a suburbiumok plébániakerületei 1390 előtt Függőleges vonalazássa a magyarok Mária Magdolna-egyházának kerülete, vízszintes vonalazással a németek Nagyboldogasszonny-egyházának kerülete 1308-ban I. Károly király említi, hogy . . . cum ... in Budensem ciuitatem nostram principalem unam Prelatis, Baronibus Regnique nostri nobilibus uenissemus ... in nostra curia . . . vizsgálja felül az óbudai káptalan jogviszonyait.

106 Itt, noha a XIII. században s később is castrumként említett budai várost már civitasnak említi I. Károly, oklevele arra is utal, hogy a királyi kúria a budai civitas területén — mint látjuk — a budai polgárvárosban áll. A civitas és castrum fogalmának elkülönülése csak a XIV. századdal következik be. A század derekától mindinkább sokasodnak azok az oklevelek, amelyek a budai várhegyi várost civitasnak nevezik;

107 a királyi várpalota és a város helyrajzi megkülönböztetése azonban csak a század végére mutatható ki. így 1390-ben a Mária Magdolna-plébánia 61