Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

esztergomi érsek szigeti kastélya, Domonkos- és Ferenc-rendi kolostorok), a visegrádi és sárospataki királyi lakótornyok építését, s bizonyára számos más, ezúttal figyelmen kívül hagyott építkezést. Ekkor és nem korábban indul meg Pest, Esztergom, Székesfehérvár, s nyilván több más kisebb város lakosságának várakba költöztetése is. Tárgyunk a XIII. századi budai vár kialakulása. Ezért voltaképpen már munkám címekor feladatom lett volna megfelelni arra a történetírásunkban máig sem tisztázott" kérdésre: milyen helyrajzi egységet nevez a XIII. század okleveles gyakorlata budai vagy pesti várnak? A Várhegy déli végén álló, egyesek szerint XIII. századi, szerintem XIV. századi építésű királyi palota lenne-e a budai castrum? S ettől különálló földrajzi fogalom lenne a budai ci vitas, a polgárváros? A késő középkori castrum=

ci vitas budai kettőssége vajon már a XIII. századi okleveles forrásokban is megjelenik? Vagy pedig a polgárvárost nevezik castrumnak? De ez esetben diplomatikailag mi igazolja a déli királyi palota XIII. századi fennállását (amelyben én — mint említettem — régészeti okok miatt is teljességgel kételkedem). Várostörténeti irodalmunkban e kérdés körül a XIII—

XIV. század vonatkozásában igen nagy a zavar, és sok ellentmondás észlelhető. A történetírók zöme azt a helyrajzi és történeti konvenciót követi és alkalmazza a XIII. század vonatkozásában is, ami szerintem csak a XIV. század második felében kialakult helyzetet tükrözi. A kérdés eldöntésénél eleve le kell szögeznünk azt, hogy a XIII. századi budavári királyi palota helyrajzára vonatkozólag egyetlen oklevelünk sincs. A városra viszont mintegy háromszáz. De mit neveznek az egykori diplomák budai vagy pesti castrumnak? Esik-e szó a XIII. század okleveles emlékeiben civitasróY? Ha áttekintjük a budai várra és Pestre vonatkozó okleveleket — a királyi, pápai, érseki, országbírói, hiteleshelyi okleveleket, köztük a budavári joghatóság saját kibocsátású diplomáit, a Szent Margit-per aktáit, a korai Margit-legendákat —, azt találjuk, hogy a XIII. századi várhegyi Budát, Buda városát (akár Buda, Űj vagy Nagy Buda, akár pesti vár, vagy pesti újhegyi vár névvel illessék is), ezek az egykorú források soha nem urbsnak, vagy civitasnak, hanem minden esetben castrumnak nevezik. Szabályt erősítő kivétel csak kettő akad; igaz, mindkettőt idegen, urbánus műveltségű itáliai kéz írta: a Nápolyban leírt, XIV. századi Margit-legenda egy ízben a budai várkaput porta civitatis Bude névvel illeti,

100 egy 1299. évi pápai bulla pedig az egyébként mindig castrumnak mondott budai várost villa Budensis néven nevezi.

101 Buda összes többi egykorú megnevezése azt tanúsítja, hogy a XIII. század, akárcsak a mai köznyelv, az egész várhegyi települést nevezi várnak, és soha nem különíti el a szerintem a XIV. századig még nem is álló déli királyi palotát a polgárvárostól. A XIII. század oklevelei szerint a budavári egyházak a budai castrum egyházai, a vám a castrum piacának és vásárjának vámja, a polgárok 60