Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

1928-ban elérték csúcspontjukat, s még két éven át elég magas szinten maradtak, — azután feltartózhatatlanul jelentkezett a válságos évek költségvetés-átalakító hatása. Az 1934. év kiadási előirányzata már alig volt több, mint az 1914. évé. Ügy látszik, hogy a főváros vezetősége és a városi számszéken keresztül a főváros pénzügyeire ekkor már nagy befolyást gyakorló államhatalom azt a kényelmes utat választotta, hogy a gazdasági válság éveiben azokat a bár igen nagy jelentőségű községi feladatokat szorította háttérbe, melyek fontosságát pedig saját maga is már pár évvel korábban elismerte, mikor a költségvetési fejezet dotációját az egykori összeg háromszorosára növelte. Tanulságosak a közélelmezési bevételek és kiadások adatai is. Az 1927. évben a bevételi csúcshoz közelítő előirányzat még két éven át ki is éleződött, majd csökkent ugyan, de az 1914. évi nívót 20 évvel később is erősen túlszárnyalta. A köz vágóhidak, vásárok stb. bevételei mint elsőrendűen az életfenntartás elemi szükségleteivel összefüggő bevételek a főváros lakosságának magánháztartási viszonyaiban nyilván ezekben az években is ugyanolyan súlyosan estek latba, mint korábban néhány éven keresztül. Ez annál figyelemre méltóbb, mert a közélelmezési kiadások összetételében az a szabály, hogy ezek 1930-ig az egykori időkhöz mérten ugyan számottevő haladáson mentek keresztül, s az ide tartozó költségek elég merevek is voltak, de az a rendszer is mindig érvényesült, hogy a közélelmezés a főváros háztartásának sokkal kevesebb költségébe került, mint amennyi bevételt hozott a háztartás javára. Utolsónak a közegészség és köztisztaság költségvetési bevételeinek és kiadásainak adatsoráról emlékezünk meg. Ezeknek a bevételeknek a szintje 1930-ig szintén gyorsan emelkedett, főképpen 1928-tól kezdve, később azonban, különösen 1933-at követőleg, gyorsan visszaesett. Jól tudjuk azonban, hogy e költségvetési fejezet kiadásainak java részét nem azonos forrásból származó bevételek fedezték, hanem közháztartási bevételek. Nem is lehet másképp: 1926—29-ig a közegészségi és köztisztasági kiadások az 1914. évieknek (folyamatos fejlődés után) csaknem háromszorosára emelkedtek, s bár a hanyatlás, mely a 30-as évek elején mutatkozott, szembeszökő volt, mégis meg kell állapítanunk, hogy ezeket a kiadásokat nem lehetett szinte mindenáron mérsékelni. Megfigyelésünk utolsó esztendejében is csaknem azonos szinten mozogtak — jóval magasabban, mint 1914-ben. * Azt hisszük, hogy az e tanulmányba foglalt statisztikai anyagfelhasználása és tanulságainak áttekintése megérte a fáradságot. Vizsgálódásaink számos érdekes, adalékszerű tanulságot hoztak. S ami a legfontosabb, sikerült így megteremtenünk tisztán a községi háztartási statisztikai mérlegelések segítségével és a sokféle motívum feltárásával az összeköttetést a világháborút megelőző, valamint az első világháborút követő mozgalmas évek háztartási eseményeivel. 596