Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

csak 1247-től indul meg, mi a magyarázata annak, hogy 1243-ban a régi Budát IV. Béla már Óbudának (Vetus Buda) nevezi? Nyilvánvaló: az Üj Buda ekkori (1243) helyrajzi realitása. Budavár esete, ha sokban rokon is a fent említett vár-, illetve városalapításokkal és a lakosság átköltöztetésével, mégis azoktól merőben különbözik. Buda városa megalapításakor nem a pesti lakosságnak 1247 után bekövetkező menekítése az elsődleges cél, hanem a királyi rezidenciának és a pénzverőháznak nem csupán a tatár által elhamvasztott (Ó) Budánál, hanem még a tatár által hiába ostromolt esztergomi várnál is biztonságosabb elhelyezése. Esztergom királyi vára s a IV. Béla által ekkoriban épített visegrádi és sárospataki

78 királyi lakótorony szabja meg azt az archeológiai léptéket, amellyel ennek az új, budai, Esztergomnál is szilárdabb rezidenciának igényét felmérhetjük. Aligha tévedünk tehát, ha a budavári kettős — királyi és polgári — telepítést akként korszakoljuk, hogy időben és fontosságban elsődlegesnek a királyi udvarnak s a pénzverdének részben Óbudáról, részben Esztergomból való idetelepítését tartjuk (mégpedig 1243, Vetus Buda első említése és 1249, az esztergomi királyi palota végleges eladományozása közötti időszakban), amelyhez mint időben másodlagos jelenség járul a pesti polgárságnak 1247-tel kezdődő feltelepítése. A budavári városalapításnak e kettős célját őrzi a budai település két, magyar és német plébániakörlete, míg a város kettős nevében — Új Buda, pesti vár, pesti újhegyi vár stb. — a megtelepítettek eredethelyének kettősségét ismerhetjük fel. A két említett pesti oklevélből kiolvasható viszonyok eldöntik, hogy 1244—1246-ban a bal parti, XI. századi alapítású Pest város még régi helyén van. Pest 1244-ben kiadott szabadságlevelét félre nem érthető módon a bal parti Pest város testére, és nem az új, átköltözés utáni lakóhelyre szabta IV. Béla király. Pest város önkormányzatának három sarkalatos pontját: a szabad bíró- és plébánosválasztás jogát s — az óbudai sóvámtól eltekintve — Pest polgárainak országos vámmentességét Budára már csak megcsonkított állapotban viszik magukkal a pestiek. Hiszen alighogy megmelegszenek a pestiek Budán, maguk választotta bírák helyett a királyi rektornak, vagyis a budai várkapitánynak kormányzata alá kerülnek. Kegyuraságuk jövedelmes joga, a plébánosválasztás sem őket illeti: Buda főtemplomának kegyuraságát már 1255ben a Nyulak szigeti domonkos apácákra ruházza a király. Vámmentességük is elvész: Buda vásárain, piacán, várkapuiban, királyi adomány jogán, a szigeti apácák vámszedői vámot fizettetnek velük. így tehát semmi kétség afelől: az 1244. évi pesti oklevél, noha abban 1276-ban már Buda polgárait erősíti meg Kun I^ászló, eredetileg nem a jobb parti Buda, hanem a bal parti Pest jogviszonyainak szabályozására készült. A tatárok visszatérésének rémhírére vonatkozó, eddig ilyen céllal talán még senki által nem firtatott adatok kronológiája is döntően alá56