Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

támasztja azt a tényt, hogy Pest lakosságának budai áttelepítése nem 1243-ban, hanem legkorábban csak 1247—48-ban indult meg. Ismeretes, hogy Ogotáj halála (1242) után fia, az 1252-ben meghalt Güyük foglalta el a nagykán trónját. Magyarországon és Európa-szerte már 1242-ben, a tatár hirtelen elvonulása után rettegtek, hogy nem ismétlődik-e meg a tatár veszedelem. 1243. július 31-én IV. Ince pápa felszólítja az aquileiai pátriárkát, hogy hirdessen keresztes hadjáratot, ha a tatárok újra Magyarországra törnének.

79 Pár nappal utóbb Norvégia érsekét kéri, oldja fel a norvég herceget a keresztes hadra tett fogadalma alól, s ahelyett arra szólítsa fel, hogy e hadjárat költségeit fordítsa Magyarország támogatására, ha a tatárok egy esztendőn belül, vagyis 1244. augusztus 3-ig Magyarországra támadnának.

80 1243—44-ben megnyugtatóbb hírek jönnek Kelet felől; belső, ázsiai kérdések kötik le Güyük kán figyelmét és haderejét. Hozzájárul ehhez az is, hogy a pápa és a nyugati uralkodók, elsősorban Szent I,ajos francia király diplomáciai kapcsolatot keresnek és találnak a nagykánnal.

81 A magyar király ekkori hadjáratai is azt mutatják, hogy IV. Béla közeli szomszédaival, 1242—1246 között Holiccsal, Velencével s főként az osztrák Babenberg hercegséggel háborúskodik, s még 1246-ban is az osztrák Harcias Frigyest nevezi inimicus capitalisának.

82 Béla bizonyosan nem Nyugat, Dél és Észak ellen fordítaná fegyvereit, ha az újabb tatár támadást ekkoriban, 1242—1246 között, közvetlenül fenyegetőnek tartaná. A második tatár invázió veszélyének híre 1246-ban terjed el. Güyük nagy kán ugyanis IV. Ince pápához intézett levelében megírja Magyarország és Európa elleni támadása tervét.

83 Ugyanekkor, 1246-ban IV. Béla egyszerre véget vet szomszédaival folytatott háborúinak, s hirtelen azzal a Danyiil halics-volhíniai fejedelemmel lép szövetségre, aki ellen három évvel korábban, 1243-ban még a kijevi fejedelem szövetségében hadat viselt.

84 Danyiil, aki 1245-től már a tatárok szövetségese, 1248-ban Pozsonyban fel is keresi IV. Bélát, s a két fejedelem családi kapcsolatot létesít. A magyar király külpolitikája, de — amint látjuk — várospolitikája és dinasztikus politikája is, 1246-tól fogva a tatár támadás elhárítására irányul. Güyük kán 1246. évi levelét követően IV. Ince pápa sem marad tétlen. A rémhír — ha mást nem is eredményez — litterális tettekre serkenti a római kúriát. 1247. február 4-én a pápa arra figyelmezteti IV. Bélát, hogy a tatárok esetleges betöréséről nyomban értesítse, hiszen erről idejekorán tudomást szerezhet. Egyben megígéri, hogy egész Európa keresztes haderejét mozgósítja Magyarország védelmére.

85 Ugyanezen a napon a pápa a magyar főpapokat is felhívja: alkalmas helyen építsenek erősségeket, hogy a nép a fenyegető tatár támadás ellen oltalmat találjon.

86 1247 nyarára IV. Béla egyre inkább a tatár támadás elhárítására összpontosítja erőit. 1247. június 2-án Remboldnak, a johanniták nagymesterének huszonöt évre átengedi a Szörényi bánságot, leköti a johan57