Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

tásuk nemcsak a különböző városokkal és községekkel való összehasonlítást tette igen nehézkessé, hanem ugyanazon városi vagy községi köztilet költségvetéseinek biankóképe is gyakran átalakult. Sokszor szinte leküzdhetetlen nehézséget okozott a magánkutató számára az eltérő nyomokon felbukkanó adatok közös útra vezénylése. Nem ok nélkül, sőt nagyon is helyes elgondolás alapján rendelkezett az 1927. évi VII. te. a városok, községek és vármegyék háztartásáról oly módon, hogy azok a belügyminisztérium által megjelölt keretek szerint készítendők el. Mennyire egyszerűbb lett volna 1910-ben is a fentebb már idézett városháztartási felvétel anyagához hozzájutni, ha az egységes minta szerint készült felvételi adatok ellenőrzésére bekért városi zárószámadások felülvizsgálásánál nem tűnt volna ki az, hogy gyakran szinte akrobatikus műveletek után lehet csupán a célt, a közös „platformot" megteremteni. 1928-ig erről nem lehetett szó Budapest esetében sem, s tulajdonképpen első ízben az 1931. évi költségvetés szerkezete volt olyan, amelyet véglegesen megállapodottnak gondolhattunk volna. Igen ám, de Budapest sem volt kivétel az általános szabály alól, s ha a történeti fejlődés hiteles sorait kellett Összeállítani, nem lehetett mást tenni, mint hogy a korábbi évekre vonatkozó adatokat az 1931. évben kialakított költségvetési rendhez képest átépíteni. Ismételjük, hogy a költségvetés szerkezete szinte állandóan változott a fővárosban is. Bgyes intézmények, üzemek pl. hol a községi háztartás költségvetésében, hol azon kívül, önállóan szerepeltek. Az alapszerű kezelés és a nettó és bruttó előirányzati rendszer változásai, és még más okok is a költségvetési végösszegeket időnként, eltérően alakították. Sajnálattal kellett és kell még most is megállapítanunk, hogy a költségvetésekben előirányzott végösszegek nem is voltak alkalmasak az összehasonlításra, s ezért kellett azokat közös nevezőre hozni abban a formában, ahogy mi is tettük. Mielőtt azonban számsorunkat bemutatnók, még egy bizonyos módszertani kényszerűségre hívjuk fel a figyelmet. Említettük fentebb, hogy az anyag, amellyel a továbbiakban dolgozunk, elvileg a költségvetések alapján készült, Budapesten azonban az 1919—26. évekre vonatkozólag a költségvetési számok helyett mégis a zárószámadási eredményeket használtuk fel. Az első világháború befejezése után eltelt jó pár éven át legfőképpen a pénzérték örökös változása vagy pontosabban: zuhanása miatt éveken át nem lehetett szó normális költségvetések elkészítéséről, még az államháztartásban sem. A főváros gazdálkodása is korábbi időszak költségvetéseinek elvi alapján állott, melynek végrehajtását azonban az élet követelményei szabták meg, minden évben újra meg újra más formában és más keretek között. Ezek számait másképpen, mint a zárószámadások előírásai alapján nem lehetett egybekapcsolni. 1927-től kezdve azután a költségvetések előkészítésének régi rendszere újra éledt, s most már 1934-ig bezárólag a költségvetések adatait lehetett egymás után felsorakoztatni, természetesen az 1931. évi költségvetés rendszerében, ami könnyebb feladat 550