Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

volt, mert a költségvetések elkészítésének említett lazasága ekkor már megszűnt. Meg kell még jegyezni, hogy a községi háztartásnak mind bevételi, mind kiadási rovatait 1874-ig visszamenőleg kétféle pénzegységgel mutattuk ki: 1874—1898-ig forint, és a forintértékeknek pengőértékekre való átszámításával pengőértékben, 1899—1925-ig korona- és pengőértékben. 1926-tól kezdve azután táblázatunk mindkét sorában pengőértékek szerepeltek. Az időbeli távlat jobb megértetése végett az alaptáblázat anyagából elkészítettük a számsorok ötéves átlagait. Célszerűnek látszott, hogy az első két év adatainak átlagolása után 1876—1930 ig bezárólag mindig öt év átlagát számítsuk, az utolsó átlagot pedig 4 évre vonatkoztassuk. Az ötéves átlagok alkalmazása tanulmányunk szempontjából kifogástalannak látszik, s bár a rendelkezésre álló adatok szempontjából talán tetszetősebb volna, ha az átlagszámítást az utolsó esetben is 1935-ig végeztük volna el, viszont a Budapest székesfővárosunk akkori gazdaságtársadalmi életében jelentős befolyást gyakorolt konjunktúraciklus valójában az 1926. évvel kezdődött és 1929-ben érte el tetőpontját, tehát abban az évben, amelyben az 1930. évi költségvetést kidolgozták. Ez utóbbiban a válság hatása ezért még nem nyilvánulhatott meg. Az 1930. évvel megindult ún. depresszió az 1931—34. években jelentkezett legerősebben, nemcsak az ország, hanem a főváros gazdaságában is. 1935-ben a fővárosi háztartási összegezés átmeneti összezsugorodása megszűnt, s a háztartási legjobban érintett részeiben is feltünedeztek a kiegyenlítődés jelei. Ezért nem származik baj abból, hogy táblázatunk közlései az 1934. évvel zárulnak, nem úgy mint annak idején, amikor a fővárosi lakosság adóterhelése nagyobbodott, ám a háztartási keretek szociális vonatkozású érdekeltségei nem tudták még kiheverni az előző évek hiányait. A táblázat anyaga, amelyhez kapcsolódva adalékaink közlése megindult, az 1. sz. táblázatban található.

9 A táblázat számsorait az 552 — 53. oldalakon olvashatjuk. Első pillantásra is szembeszökő az a rendkívüli mértékű emelkedés, amely a főváros háztartásában 60 év alatt megmutatkozott. Akár a kiadások, akár a bevételek számsoraira tekintünk, megállapíthatjuk, hogy a 70-es évek közepétől kezdve addig, míg a költségvetés két oldalának maximumai kialakultak, csaknem tizenötszörösre nőttek fel a fedezet, ill. a szükséglet adatai. A később még megadandó magyarázat szerint ezek a maximumok •nem 1934-ben mutatkoztak, hanem 1930-ban. Tény azonban, hogy a. főváros háztartási kezelésének előirányzata szemmellátható módon nagyobb mértékben növekedett, mint a népesség száma. Ezért több alkalommal is alkalmazni fogjuk az egy főre számított bevételek és kiadások számításának módszerét, de eleve utalni kellett számsorunknak erre a jellegzetességére. Időbeli számsoroknál is érdekes lehet a nagyságrendbe állított sor középső értékének, a mediánnak a megvizsgálása. Az adott esetben ez a 551