Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

donképpeni községek, majd a városok háztartásának statisztikai megvizsgálására, ha szűkebb keretek között is, mint 1910 körül, s annyiban is más módon, hogy a felvételek most a költégvetésekhez igazodtak. Ezt a felvételt a Központi Statisztikai Hivatal hajtotta végre.

7 A városok háztartásának felderítése a Fővárosi Statisztikai Hivatal feladata lett; a hivatal Statisztikai Közleményeinek 76/4. kötete gyanánt hamarosan meg is jelent a Magyar városok 1934. évi háztartási adatainak tanulságos összefoglalása. Szövegét Bene Lajos írta. Ebben a különben jeles munkában azonban a múltra vonatkozólag nem voltak közlések. A szanálást követő időszakra, de a korábbi évekre vonatkozóan is meg lehet emlékezni Homolyai Rezsőnek, szintén a Fővárosi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelent A főváros pénzügyei 1911—31. c. munkájáról (Statisztikai Közlemények 66/2. kötete), főleg azért, mert adatközlései az 1919—1931. évek zárószámadási előírásaira vonatkoztatva megteremtették a kapcsolatot az 1913. évvel. Végeredményben az a helyzet, hogy az 1910. (vagy akár 1914.) és az 1934. évek mint szélső időjelzők között a bennünket különösen érdeklő fővárosi közületi gazdálkodásról nem áll rendelkezésünkre összefoglaló és olyan célkitűzésű adatgyűjtemény, ill. statisztika, amely az első világháborút követő s a harmincas évek elején lezajlott válság idején Budapest község gazdálkodásának adatait a budapesti adatok vetületében elemezte volna* Ezért örültem annak, hogy irataim rendezgetése közben kezembe akadt néhány tábla, amely ennek az űrnek áthidalására némileg alkalmas, továbbá arra is, hogy a táblák anyagához kommentárokat fűzzünk. Rendelkezésemre állnak ti. 1874-től kezdve 1934 végéig minden év gazdálkodásának eredeti pénzértékben és pengőértékben is kifejezett adatai a főváros tulajdonképpeni háztartásáról, azok tehát, amelyek az alapszerű és az üzemi kezelés keretein kívül esnek. Ha az adatokat legalább 5 évenként átlagoljuk (az első átlag 2 éves, az utolsó 4 évre terjed), nagyszabású kép bontakozik ki előttünk az egykor kisszerű keretek között dolgozó főváros háztartásának hatalmas előretöréséről. Aki a mai Budapest háztartásának felépítésével, teljesítményével és fejlődésével foglalkozik, szükségszerűen gondol az összehasonlítás lehetőségére, s keresi ezek módjait. Ez a munka rendkívül terhes; csak az nyúlhat hozzá a siker reményével, aki az egykori főváros mai szemmel nézve kisszerű közületi életének legalább fontosabb célkitűzéseit ismeri, s aki Budapest azóta hatalmasan megnövekedett költségvetésének bonyodalmas helyzeteiben is kiismeri magát. Hiszem, hogy lesznek majd, vagy talán már vannak is olyan gazdaságtörténészek vagy közírók, akik ilyen terveket szőnek. Ezeknek munkáját — remélem — megkönnyítik azok a fejtegetések, amelyeket alább a magam anyagához csatolva közlök. A közületi, városi és községi költségvetéseknek (ill. zárószámadásoknak) régi betegsége volt az, hogy nagyon eltérő felépítésük és beosz549