Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

eszközöknek, amelyek ioo évvel később — utóbb még inkább — a modern Pest, ill. Budapest háztartásában is fontos szerepet játszottak. Ezekben a közlésekben, amelyek után a jelen század harmincas éveinek közepéig vizsgáljuk meg a főváros háztartásának jellemző vonásait, világosan láthatjuk, hogy a múlt század eleji, akkor kereskedővárosnak tekintett, valójában azonban még erősen mezőgazdasági jellegű Pest háztartásának két vezető iránya volt. Az egyik a közlekedéssel összefüggő bevételek számos ágazata, a másik a kifejezetten mezőgazdasági alapból származó bevételszerzés útjai. De nem lett volna Pest háztartása hű sok városunk sorozatában észlelt berendezkedéshez, ha a vendéglátóipar szerepe nem lett volna ebben az aránylag kicsi tükörképben is szembeötlő. A Fejérpataky László által annak idején közzétett középkori városi számadásokban a felvidéki városokban lépten-nyomon nyomára bukkanhattunk a vendéglők, sörözők stb. háztartásalakító hatásának. Pest sem mondhatott le a múlt század fordulóján az ebbe a csoportba tartozó jövedelemszerzésről. Ha természetesen nem is lehetett szó ezelőtt 150— 160 évvel a Gellért Hotel és fürdő vendéglátó-kombinát működéséről, mégis a felsorolt néhány adat közül több is azt bizonyítja, hogy a fejlődés megismerésében milyen nagy segítséget jelent számunkra az, ha a múltban tapogatózva ráakadunk olyan útjelzőkre, amelyek a későbbi korok felé is mutatnak. Pest város kiadásait illetőleg Schams könyve sokkal kevesebbet mondó, mint a bevételek oldalán láttuk. Schams szerint Pest kiadásai nagyok és sokfélék. Számszerű anyagot azonban nemigen közöl sem a kiadásokról, sem a nagyságrendjükről. De végtelenül érdekes az a megjegyzése, hogy a kiadások felépítésében az a vezérmotívum, hogy Pest minél hamarabb pótolja más nagyvárosokkal szemben fennálló hátramaradottságát. Néhány apróságot mégis közölhetünk forrásunkból. Kiderül ezekből, hogy a „Katonai Kontribúciók" szükséglete átlagosan 31 314 Ft volt, a sorozás 1280 Ft-ot emésztett fel, és költséget jelentett a kaszárnyák bére is. Természetesen pénzbe került a tisztviselői illetmények és a hivatalok postai és egyéb dologi szükséglete, foglyok élelmezése, az éjjeli világítás, a partok, járdák és közlekedési utak építése és fenntartása stb. Schams szerint Pest kiadásai kb. 500 000 Ft-ra rúghattak, ami éppenséggel nem volt csekély összeg, s aminek előteremtéséről a városi magisztrátusnak nyilván nagy körültekintéssel kellett gondoskodnia.

1 Jóval később, amikor az 1872. évi XXXVI. te. Óbudának, Budának és Pestnek egyesítésével megteremtette a főváros szervezetét és kiépítette háztartását, a főváros költségvetéseinek indokolásaiban s a közgyűlési vitákban évtizedeken keresztül visszatérő magyarázata volt a költségvetés egyre terebélyesedő kereteinek az, hogy fővárosunk mennyire elmaradott más országok fővárosainak külcsínjétől és berendezéseitől. Valóban azt, amit amott sok száz éves, szinte zavartalan múlt adott 546