Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

át hagyatékképpen az utódoknak, Budapest közönségének évtizedek alatt kellett pótolnia. De még egy ízben visszatérek Schams könyvére. Felidézem az emlékét az 1808-ban létesített Pest városi Szépítési Bizottságnak, mely minden magán- és középítkezésre nézve befolyást gyakorolt, s amelynek vezetése olyan avatott személy kezébe került, akinek nevét a magyar építéstörténet legragyogóbb képviselői között tartják már régóta számon. Hild Józsefnek hívták azt a zsenit, aki a Szépítési Bizottságnak első szellemi vezére volt. A Bizottság sürgősen hozzáfogott annak a tervnek kidolgozásához, amely szerint Pest átépítésének meg kell történnie, és 35 pontba foglalta a legsürgősebb teendőket, hogy megvalósításuk után tűnjék el a régi Pest s épüljön fel helyette az új. Ott szerepelt a pontok között a régi városfalak és kapuk lebontása, a belső városrészekben éktelenkedő kovácsműhelyek kitelepítése, az elsokasodott vágóhidaknak a város pereme felé való eltolása, a haltér szabályozása, a botanikus kertnek kedvezőbb helyen való újjáépítése, a városi ingatlanoknak építtetők céljaira való eladása, a Redoute befejezése, a víz- és szennyvízlevezető csatornák építése a Dunához, a Duna-part és a Rákos-patak szabályozása, városliget kialakítása, templomok építése, a hajózási hivatalok alapjainak lerakása. Bs mennyi más gondolat sűrűsödött össze a pontok anyagába ! Budapestnek szinte egyik napról a másikra beépülő része már a pesti oldal volt. A balparti városnegyed a fővárosnak az a része, melynek természeti fekvése ugyan nem volt olyan gyönyörű, mint a budai városrészeké, de lakosságának életrevalósága, elevensége és áldozatkészsége megnyitotta az útját annak a fejlődésnek, amely sok vonatkozásban további fél századra eldöntötte Budapest városképét. Mennyi időbe került mégis, hogy a jóval később megindult hivatalos statisztikai szolgálat megfigyelési körébe vonta Budapestnek s a többi magyar településnek a közületi háztartását is. i88i-ben még Keleti Károly szervezett meg statisztikai észlelést a községek háztartásáról. Természetszerűleg Budapest sem maradt ki a felvételből, melynek sikerét előmozdította, hogy a fővárosnak ekkor már évek óta rendszeres költségvetése volt.

2 A továbbiakban, mikor a bevételek és a kiadások adataival a főváros háztartásának kibontakozását szemléltetjük, gyakran visszaemlékezhetünk még az egykori pesti Szépítési Bizottság tervezgetéseire, mert azok nélkül alig lehetne megérteni a főváros háztartásának tüneményes fejlődését a múlt század 70-es évei után. Mivel vizsgálódásaink tárgya a fővárosi községi háztartás változatos útjának megrajzolása az első világháborút követő években, az előző évtizedekre vonatkozólag összeállított anyagunknak csak a végső sommázatát haználjuk fel ebben a tanulmányban, — annál inkább, mert a fővárosi pénzügyek fejlődéséről 1874—1912-ig bezárólag Rácz Gyula írt rendkívül értékes tanulmányt,

3 aki gazdaságtörténeti kutató munkásságot is végzett, s munkája felment az alól, hogy az első világháborút megelőző időkre vonatkozó adat35* 547