Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

állapíttassák meg"; a túlóráért külön díjazás, az éjjeli szolgálatért éjjeli pótlék fizetendő. Az emlékirat kimondta, hogy az alkalmazottaktól „huszonnégy órán belül, 12 órán túl terjedő tényleges szolgálattétel még külön díjazás mellett sem követelhető". Kérték továbbá, hogy minden alkalmazott kapjon hetenként egy szabadnapot és évenként 8, tíz évi szolgálat után pedig 14 nap fizetett szabadságot; hogy ,,szerveztessék külön fegyelmi bíróság, melyben az igazgatóság és az alkalmazottak egyenlő számban képviselve legyenek"; hogy a kor szellemének megfelelő új szolgálati rendtartást léptessenek életbe. A nyugdíj és a betegsegélyző intézmény megreformálásának követelése után a kinevezésre és az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó kéréseket foglalták össze. Az Emlékirat kimondta: ,,Hat havi ideiglenes minőségben eltöltött szolgálat után minden alkalmazott kinevezendő végleges állásba évi fizetéssel és lakbérrel. . . Az ideiglenes szolgálat alatt minden napra jár napidíj." Az Emlékirat II. fejezete az alkalmazottak fizetésemelésére, a váltóállító fiúk és a munkásnők alkalmazására és fizetésére vonatkozó kívánságokat tartalmazta. Az évi fizetéssel kinevezett villamosvasutasok az alábbi illetménytáblázat elfogadását kérték. Rang oszt. Rang fokozat Törzsfizetés (Korona) forgalmi műszaki személyzet I^akbér (Korona) forgalmi műszaki személyzet Várakozási idő években I. I 900 1200 2 IOOO 1200 250 300 2 3 IIOO 1300 2 II. I 1300 1500 3 2 1500 1700 350 400 3 3 1700 1900 3 Ugyancsak ebben a fejezetben kérték a villamosvasutasok, hogy az előmenetel a forgalmi és a műszaki személyzet részére egyaránt a II. rangosztály 3. rangfokozatáig legyen automatikus, és csak ezután kezdődjön a felügyeleti szolgálat. Akit felügyeleti állásra nem neveztek ki, annak ötévenként 200-200 koronás nyugdíjba beszámítandó korpótlékot adjanak. Kérték továbbá, hogy a műszaki és nyomdai segédszemélyzet illetményei azonosak legyenek a forgalmiakéval. Ezenkívül követelték, hogy váltóállító ifjakként csak 16 éven felüli fiúkat alkalmazzanak. „Havi fizetésük hatvan koronában, szolgálati idejük kilenc órában állapíttassék meg. Minden hetedik nap munkaszünet legyen. Öt évi szolgálat után forgalmi szolgálatra kiképzendők és véglegesítendők, a kocsivezetőkre és kalauzokra megállapított kezdő fizetéssel. 521