Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

Buda tehát, csakúgy, mint a visegrádi lakótorony, vagy a johannitáknak a Nyulak szigetén ekkoriban épített erődje, ezeknek a váraknak egyike. Buda vára szabad királyi terület, ellentétben az érsekkel közös esztergomi Várheggyel s a káptalani földesúri tulajdonban levő Óbudával. Az 1255. július 25-én kelt oklevélben — amellyel IV. Béla a Buda várában épülő Nagyboldogasszony-templom kegyuraságát s a budavári vásár- és piacvámot a Nyulak szigeti Domonkos-rendi apácáknak adományozza — a király kifejti, hogy a tatárjárás után, több más várral együtt, Budát azért építteti, hogy azzal az ország újjáépülését biztosítsa. (Cum igitur non post vastitatem, quam culpis exigentibus regno Hungarie invexit feritas Thartarorum, reformationi, reparationi, silidationi ac corroborationi ipsius regni ex debito sollicitudinis regie efficaciter curassemus apponere manus nostras, inter alia castra defensioni regni congrua in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus, refertum multitudine hominum numerosa. . .)

43 Buda telepítése, a várhegyi Buda megalapítása, majd a régi, tatárjárás előtti Pest város lakossága egy részének a budai Várhegyre való telepítése IV. Bélának már a tatárjárás előtt megkezdett városalapítási és városfejlesztési tervébe illeszkedik. Knnek során a király az országnak mintegy negyven települését ruházta fel tágabb és szűkebb városjogokkal. A már a tatárjárás előtt megkezdett városalapítási munkatervnek 1242 után új ösztönzést adott a tatárjárás katonai tanulsága, a Babenberg Frigyessel való viszálykodás, majd pedig a tatár visszatérésének, az újabb tatárjárásnak 1247 táján ismételten felbukkanó rémhíre.

44 Budának, a budai Várhegynek tatárjárás utáni betelepítése — mint arra az 1255. évi oklevél inter alia castra kitétele világosan utal — nem volt egyedülálló jelenség. Budavár megalapítása a tatárjárás után IV. Béla királynak már taktikai, stratégiai és államigazgatási szempontokkal is gazdagított alkotása volt, majd Buda lassan kialakuló végleges fő város-jellegénél fogva a XIII. századi magyar városalapítások egyik legdöntőbb láncszeme. Nézzük meg a budai vártelepítés analógiáit ! 1242-ben IV. Béla a zágrábi püspöknek — már 1198-ban is említett — latin városa mellett, az ahhoz közel eső gráci, vagy gradeci hegyen új vár, illetve város építését határozta el. Az újonnan épített városnak előre biztosította szabadságait, s ezzel mintegy a polgárság toborzását indította meg.

45 Az így odaköltöző lakosság, amely faházait és ingóságait is magával hozta, annyira megapasztotta a püspökváros lakosságát, hogy 1244-ben a püspök sietett megerősíteni latin városa kiváltságait.

46 A Budavár betelepítésével egy időben történő és azonos módszerű zágrábi áttelepítés 1266-ra vált befejezett ténnyé.

47 Zágráb új városának létesítése abban is hasonlít Budáéhoz, hogy az 1250-es években Zágrábba is éppúgy pénzverőkamara települt, mint Budára. Zágráb új városának polgári autonómiája azonban Budáénál szilárdabb. Amíg Budát polgárság választotta bíró helyett a király által kijelölt rektorok kormányozzák, addig 1266-ban a zágrábi királyi város polgárai elutasítják a városbírói jogkörrel felruházott 4* 51