Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

a) aki az 1894, XXXI. te.-ben megállapított kort elérte és hadkötelezettségének eleget tett, illetve az alól felmentetett; b) aki az igazgatóság által kijelölt orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolja, hogy súlyos szervi bajban vagy gyógyíthatatlan ragályos betegségben nem szenved; c) aki fizetésének betudásával legalább hatszáz Frt-nyi állandó évi jövedelmet kimutat."

20 Ha szó nélkül is hagyjuk e paragrafus a) és b) pontjainak rendelkezéseit, nem mehetünk el megjegyzés nélkül a c) pont mellett. Az illetménytáblázat első és második rangosztályában is — amely csak egyesek számára volt elérhető —, csak ötszáz forint* volt a fizetés. A nősülést szabályozó paragrafus így nyílt beismerése volt annak, hogy a villamosvasutak oly silány fizetést, adnak alkalmazottaiknak, amelyből családalapításra gondolni sem lehet. Ezzel a rendelkezéssel akarták megóvni a villamosvasutasokat a teljes elnyomorodástól. A Szolgálati Rendtartás teret engedett a szolgálati felettesek és a főnökök önkényének, basáskodásának. Az egyik Damjanich utcai kocsimester az újonnan felvett munkásokkal olyan kötelezvényt íratott alá, amely többek között ezt tartalmazta: „semmiféle felmondásra nem tarthatnak igényt, szocialista szervezetbe nem iratkozhatnak be, a társaikkal nem érintkezhetnek, nyugdíjat nem kérnek. . . stb". Az aláírás után pedig kijelentette: „Vigyázzanak minden szóra, minden mozdulatra. Most a kezeim között vannak !. . . Azt teszem magukkal, amit akarok ! . . ."

21 A városligeti végállomás őrmesterből lett főellenőre szintén élen járt az alkalmazottak sanyargatásában. Egy Városligetben lakó öreg munkást — mivel az szabadnapot mert kérni (!) — izgatásért áthelyeztetett a közvágóhídi állomásra, ahonnan szolgálat után csak késő éjjel érhetett haza családjához. Ha egy kalauz véletlenül rosszul kezelte a jegyet, ha valamelyik utas nem váltott menetjegyet, akkor a kalauzt felfüggesztették, vagy elbocsátották.

22 Kihallgatás, kivizsgálás nélkül bírságolták az alkalmazottakat, ha valaki panaszt emelt ellenük. Jellemző, hogy 1903-ban külön pontként szerepelt a sztrájkoló villamosvasutasok követelései között, hogy az igazgatóság minden jelentést vizsgáljon meg, s ne büntesse a feljelentett alkalmazottat, ha beigazolódik annak ártatlansága.

23 * A XX. század első éveiben évről évre, hónapról hónapra emelkedtek az árak. Drágább lett a kenyér, a hús, a zöldség stb. 1906-ra a munkáscsaládok létfenntartási költségei 1901-hez viszonyítva 8%-kal emelkedtek.

24 A századfordulót követő években erőteljesen szervezkedett az osztálytudatra ébredt ipari munkásság. A sztrájkok gyakoribbá váltak. * 1 forint = 2 korona. 516