Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

a mai Szent György tér északi oldaláig benépesült és beépült. A

IV. Béla idejében megkezdett város- és várépítés Kun I4szló korában is változatlanul tart. Erről Kun L,ászló királynak az az oklevele is megemlékezik, amellyel immár Buda városát erősíti meg az eredetileg Pest városnak adott kiváltságok birtokában.

39 Itt ismételten olvashatunk a budai várépítkezésekről: opus castri Budensis, — munimenta et edificia castri Budensis. Nem vonhatjuk kétségbe, hogy a castrumnak nevezett budai várost ekkor már várfalak övezték. Buda városa várnak épült; így is nevezik a XIII. századi oklevelek és a köznyelv — máig. A vár bástyáit kapuk szakítják meg; ezekről nem csupán a Margitlegendában történik említés, de a Nyulak szigeti apácák budavári vámszedőhelyeivel kapcsolatban is (1255, 1288).

40 Nem helytálló az a feltevés, amely szerint Buda bástyái csak a XV. századra alkottak szilárd, összefüggő egészet; Buda már 1250 körül, a tatár támadást is kiálló Esztergommal egyenértékű stratégiai kulcspontot jelentett. A budai bástyák kapui nem jelképes várbejáratok voltak, hanem a várrendszer bástyaláncolatát megszakító és összekötő, a XIV. századra már tornyokkal is megerősített kapuépítmények.

41 Az 1243-mal kezdődő, Buda várára vonatkozó okleveles emlékek áttekintése során eleve tisztáznunk kell a budai vár tatárjárás utáni betelepítésének célját, e hegyi város funkcióját és azt a kérdést: XIII. és részben a XIV. századi okleveleink miért nevezik Buda városát egyöntetűen Buda (vagy Pest) várának ? A castrum és civitas késő középkori budai kettősségének, amelyet a mai várostörténeti szakirodalom helytelenül a XIII. századra nézve is érvényesnek tart, az egykorú, XIII— XIV. századi forrásokban ugyanis semmi nyoma nincs. Vajon a késő középkori budai állapot, a polgári civitas és a királyi castrum (vagy arx) helyrajzi kettőssége tükröződik-e a korai okleveles emlékekben? E tisztázatlan kérdés fontosságára Gerevich I^ászló mutatott rá éles szemmel.

42 A castrum = civitas azonosságának vagy kettősségének tisztázása után további kérdésünk marad a XIII. századi új Buda kettős nevének (Castrum Budense, Castrum Növi Montis Pestiensis) eredetkérdése, illetve a régebbi Pest város, Óbuda és Budavár történeti viszonyának, a pesti polgárság Buda várába történt feltelepítésének problémája. A budai vár betelepítésének okára és céljára nézve IV. Béla királynak már említett, 1248-ban, vagy 1250-ben kelt, IV. Ince pápához intézett levele és két, 1255. évi, a budavári vásár vámjára és a budavári Nagyboldogasszony-egyház kegyúri jogának eladományozására vonatkozó oklevele pontos tájékoztatással szolgál. 1248-ban vagy 1250-ben kelt s a pápához intézett levelében a király kifejti, hogy a johannitákat az ország szívében, annak védelmére a Duna mentén épített várakban telepítette le (. . . partim verő eosdem in medio regni collocavimus ad defensionem castrorum, que circa Danubium edificare facimus. . .); a magyar nép az ilyenfajta védekezésben járatlan; a király — tapasztalatai alapján — bizodalmát abba helyezi, hogy nemcsak Magyarországra, de Európára is a legüdvösebb, ha a Dunát várak védelmezik. 50