Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

oszlopsor mögötti részek kedvezőtlen akusztikai kialakítását, és bár a terem nagyságát az építési bizottság határozta meg, annak belső kialakítása azonban Ybl elgondolása, és ilyen monumentális teremkialakításnál hatalmas arányú bemélyülő karzatok, fülkék akusztikai szempontból nem engedhetők meg. A hang átlagos visszaverőképessége mellett 5000 légköbméternél nagyobb előadóterem építése hangerősítő nélkül nem kívánatos, ezzel szemben a képviselők tanácskozási termének nagysága ennek kétszerese. Érdekes összehasonlítási alapul szolgál: a leipzigi Gewandhausban egy hallgatóra 6,5 légköbméter, a londoni Covent Garden operaházban 5,6 légköbméter légtér jut, ezzel szemben a régi képviselőházban 10 légköbméter ! Ybl és Szkalniczky az akusztika némi javítására javasolja az elnöki szék háta mögött levő fülke elfalazását. Ezzel lényegében a szónoki emelvény mögé hangvisszaverő falat javasolnak alkalmazni, mely célszerű ugyan a hangenergia egyenletes elosztásának biztosítására, de ilyen nagy teremben az aránylag gyenge emberi hang csupán hangvisszaverődéssel a kellő hangosságot és hangtisztaságot nem kapja meg.

28 Az átalakítás tartamára a képviselőház üléseit ismét a Múzeum dísztermében tartja, és mindjárt az itt tartott első ülésén Deák javaslatára a rossz akusztika és a terem nyirkossága miatt június elejéig elhalasztják a képviselőházban tartandó üléseket, és helyette a Múzeum dísztermében folyik a tanácskozás.

29 Csak június 9-én költöznek vissza a „honatyák" az újonnan épített országházba, melynél az Ybl által javasolt munkálatokat ugyan elvégezték, lényegesebb javulás azonban az akusztikánál nem tapasztalható, miért is több képviselő javasolja a padsorok félkörbe helyezését. Az akusztikai hibákon túlmenően a hírlapírók mostoha elhelyezésüket panaszolják. A Fővárosi L,apok javasolja a külföldi vendégek és a hírlapírók számára kijelölt hely felcserélését, mert a második sorban ülő tudósítók nem látják a karzatról a felszólaló képviselőket.

30 Szinte hetenként felvetik az akusztikai hibát, panaszkodnak, hogy a szónokot nem értik. Most már nincs más kiút, mint a terem átépítése, miután a kisebb átalakítások nem bizonyultak célravezetőnek. 1867 júliusában megbízzák Yblt az átalakítási munkák elvégzésével. Ybl a terem keleti oszlopsorát és a mögötte levő karzatot borított gerendafallal teljesen elzárja, a nagytermet patkó alakúra képezi ki, miáltal a helyiség mintegy 1/3 résszel kisebbé válik, az emelet keleti fekvésű karzatát pedig a képviselői padok fölé nyúló bábos korláttal képzett félkörbe futó galériával pótolja. A mély karzat elzárásával, valamint a terem nagyságának csökkentésével az akusztika megjavul. A tudósítók karzatát a földszinten helyezi el, ezzel a hírlapírók panasza is megszűnik. Az átalakítás során a nagyterem keleti oldalán levő ablakokat is elzárja Ybl a borított gerendafallal, és ezért szükségessé válik felülvilágító ablak létesítése. Az építkezés mintegy 4 hónapot vesz igénybe, és a nyári szünetet követően a képviselőház majdnem két hónapig az Akadémia termében tartja üléseit. 498