Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

Ybl az átalakításra építési engedélyt a városi tanácstól nem kér, ezért ioo forint bírságra büntetik,

31 melyet fellebbezésére később jogerősen 20 forintra csökkentenék.

32 Az Országgyűlési Naplóból szerzünk tudomást arról, hogy a képviselőház 1867. december 20-án Ybl Miklósnak az 1865 és 1866-os években a képviselőház építése körül kifejtett munkásságáért 4000 forintot utal ki, ezzel is kifejezésre juttatva megelégedését az egyre nagyobb hírnévre szert tevő zseniális mesternek. Nálunk, Magyarországon, csak Yblnek jutott ki a sorstól még életében az a kiváltság, hogy nevével és alkotásaival foglalkozott a széles közvélemény, és a halálát követő néhány éven belül szobrot emelnek számára kollégái, tanítványai és utódai. A képviselőház helyiségei az idők folyamán kevésnek bizonyulnak, és ezért 1884 nyarán ismét átalakítás folyik. 1884. július 19-én Budapest Főváros Tanácsa építési engedélyt ad a Képviselőház Háznagyi Hivatalának a két főbejárati kapu megszüntetésére és a mögöttük levő terület (bejáró) hivatali helyiség céljára történő kialakítására.

33 A három középső bejárat közül — mely a képviselők bejáratául szolgált — kettőt megszüntetnek, és irodahelyiséget alakítanak ki, lényegében tehát középen egy bejárat marad meg, ez azonban a homlokzat egységét nem változtatja, mert a helyiségek kialakítása az eredeti ajtónyílás és szárnyak meghagyásával történik. Az átalakítást Wechselmann Ignác építőmester végzi. 1867-ben a kormány kinevezése folytán az épületen belül miniszteri szobák létesítése válik szükségessé, és ezért a könyvtár egy részét a Sándor u. 2. sz. alatt bérelt 5 szobás helyiségben helyezik el, a miniszterelnöki iroda pedig a Várban levő Sándor-palotába költözik. A képviselőház elnöke 1870 szeptemberében kéri Pest város tanácsától az országház épületébe a vízhálózat bekapcsolásához szükséges engedélyt. A tanácsülés — a felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint — a vízvezetékhálózat kiterjesztését új fogyasztókra nem engedélyezi, mert a vízhálózat több vizet nem képes szállítani, azonban az országház érdekében eltérnek a szabálytól, és a közgyűlés hozzájárul a vízvezeték bekapcsolásához, kikötve, hogy „nagy vízmennyiséget igénybevevő, vagy azt pazarló berendezések pedig mint pl. szökőkutak stb. mindaddig ne állíttassanak fel, míg a vízvezeték bővítése meg nem történik". A városi tanács egyúttal utasítja I^indley Vilmos vezető mérnököt a szükséges intézkedések megtételére.

34 Pest városa a képviselőház telkét az országnak — a megkötött szerződés szerint — 10 évre adja bérbe 1 db cs. körmöci aranyért azzal a kikötéssel, ha a 10 év letelik, vagy időközben a telken emelt országház rendeltetési célja megszűnik, a város a felépített ideiglenes országházat egyezségileg vagy bíróilag megállapított becsértékben átvehesse a telken állott, de az országház építése folytán lebontott laktanya értékének, 11 617,50 forintnak a beszámításával. Amennyiben az ország a telket megveszi, a laktanya értékét is köteles megfizetni. A szerződéstervezet 32* 499