Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

Az a híres, Sárospatakon kelt oklevél ugyanis, amelyet Wertner Mór 1248-ra, Szentpétery Imre 1250-re tesz, s amelyben IV. Béla király a tatár támadás megújulásáról tájékoztatja a pápát, megemlíti: a király a johannitákat az ország szívében, a Duna mellett épített várakban helyezte el.

28 Mivel pedig az (oklevélben először csak 1278-ban említett) szigeti johannita váron kívül mind a budafelhévízi, mind az esztergomszentkirályi, mind pedig a győri johannita telep az 1248—50-es éveknél előbbi, az 1248—50. évi okleveles említés csak erre, az ekkoriban épített Nyulak szigeti johannita várra vonatkoztatható.

29 Az 1247—1255 közötti időszakban mind erősebb ütemű építkezések folynak a budai Várhegyen. Az 1250-es évek elejére megépítik a tatárjáráskor Pesten elpusztított kolostorból telepített budavári domonkosrendi zárdát.

30 Az 1240—1250-es évekre tehetjük Budavár másik plébániatemplomának, a Mária Magdolna-egyház templomának építéskorát is.

31 Ezeket a templomépítkezéseket követi az 1260-as években a budavári ferenceseknek Szent János evangélistáról nevezett kolostorépítése a mai Várszínház helyén,

32 és ekkoriban — 1276 előtt — építik meg a vízivárosi suburbium Péter mártírról nevezett plébániatemplomát is.

33 IV. Béla — maga is aFerenc-rend terciáriusa—csak koldulórendeket telepít a budai várba: itt a magyar lakosság a Vár északi negyedében és a külvárosokban lakik, a németség pedig a Várhegy középső részén. A castrumnak nevezett polgárváros déli irányban a mai Szent György tér északi részén végződik, ide települ a zsidónegyed. A budavári zsidónegyed a várfalon belül áll. Telepítése időpontját — alább kifejtendő ok miatt — Henel zsidó kamaraispánságával, a zsidók magyarországi kamaraszolgaságának kezdetével és IV. Béla király zsidó privilégiumával időben egybekapcsolva az 1250—51. évre, az 1250-es évtized elejére tehetjük. A déli városvéget a ferences kolostor és a Zsidók negyede között Moys ispán háza zárta le s

(az egykori ^honvédelmi minisztérium mai romja helyén) ; házába a XIII. sz. nyolcvanas éveiben ferences beginák települtek.

34 A helyileg egyelőre meg nem határozott budavári királyi kúria és a most felsorolt egyházi épületek mellett egyre nagyobb tömegben épülnek a magánházak. Az 1276. évi Margit-legenda, a szenttéavatási per már számos budavári magánházról tesz említést. így megtudjuk, hogy 1275-ben Walter comes budavári rektor és pénzverő kamaraispán budavári házában Kun I^ászló király betegeskedett, s az 1270-es években szó esik az Óbudai Károly budai bíró vejének, a német Herlipnek, továbbá Tapolcsányi Péternek, Győri (de Gyeria) Konrádnak házáról s a budai vár egyik kapujáról is.

35 Századvégi oklevelekből értesülünk Gerung budai pékről (1295)

36 és Péter posztókereskedő budavári házáról, amelyet Vosk fia Gergely polgár vásárol meg.

37 A suburbiumokban, köztük a részben johannita tulajdonú Felhévízen egyre több magánszemély házbirtokával találkozunk.

38 Az adatok azt mutatják, hogy IV. Béla halála idejére (1270) a budai Várhegyet szilárd falak övezték, s a Vár északi és középső része, egészen 4 Tanulmányok Budapest múltjából 49