Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

jakabi egyházat, „cum ecclesia Beate Virginis Marie in monte Budensi noviter fabricata" a veszprémi püspökség joghatalma alá visszahelyezi.

15 Ugyanezt bizonyítja az 1255. évi, a budai főtemplom kegyuraságának eladományozására vonatkozó oklevél is.

16 Az a tény, hogy 1247—48-ban már szó esik a budavári Nagyboldogasszony-egyházról mint egyházjogi személyről, nem mond ellent annak az 1255. évi adatnak, amely szerint „ecclesia Sancte Marie in ipso castro construenda" ; 1247—48-ra még nem kell befejezetten állnia a főtemplom épületének ahhoz, hogy annak ekkorra már kijelölt dézsmakerülete az épülő egyháznak adózzék. 1269-re — mint látjuk — IV. Béla a templomot már befejezettnek mondja. Megerősíti ezt Csemegi József véglegesnek tekinthető meghatározásával a háromhajós budavári főtemplom archeológiája is.

17 A budai Várhegy betelepítése, a budai királyi rezidencia építéskora szempontjából az 1243., 1249., majd az 1252. évet határkőnek kell tekintenünk. 1249-ben, amikor IV. Béla király a tatár visszatérésének rémhírére az esztergomi polgárváros lakosságát feltelepíti az esztergomi Várhegyre, a III. Béla király által építtetett Esztergom vári királyi palotát véglegesen

18 az esztergomi érsekeknek adományozza.

19 A tatárjárásig (Ó) Buda, Székesfehérvár mellett Esztergom várát s az esztergomi királyi kastélyt tekintjük királyaink legállandóbb székhelyének. Noha Imre királynak egy 1198. évi oklevele szerint az esztergomi királyi kastélyt Imre már ekkor az érsekségnek adományozta,

20 ezt az adományozást nem hajtották végre, s így az esztergomi királyi székhelytől való végleges megválás időpontja 1249. Amint 1243-at a budavári telepítés kezdeti időszakának kell tekintenünk, ugyanúgy jelzi ez az 1249. évi, az esztergomi palotára vonatkozó adománylevél a budai, mégpedig nem az óbudai, hanem a budavári királyi rezidencia befejezésének terminus post quem-jét. Budán már áll a királyi udvar és a királyi pénzverde befogadására alkalmas királyi kúria akkor, amikor IV. Béla király Esztergomot — a tatárjárásnak is ellenálló kisszámú magyar várak egyikét — véglegesen kiadja kezéből. Az esztergomi eladományozás a királyi lakóház és a pénzverőház budavári elhelyezésén kívül még annak is bizonyítéka, hogy 1249-ben IV. Béla az új Budát tartja annyira szilárd stratégiai pontnak, mint Esztergomot, amely a tatárral szemben már kiállta a próbát. Nem hihetjük, hogy IV. Béla király 1249-ben a korábban a tatár által felperzselt, kis méretű,

21 sík területen fekvő, pár méteres árkokkal övezett óbudai királyi kastélyért

22 adná fel Esztergom szilárd, erős fellegvárát. Esztergomból csak az esztergomi várnál is biztosabb erődítménybe vonulhat az udvar s a pénzverde. Óbuda pedig, amelyet 1241— 42-ben a tatár elpusztított, éppenséggel nem az ! És bár IV. Béla király és közvetlen utódai sűrűn keltezik okleveleiket a „Datum Bude" — Óbudának és Budának egyaránt tulajdonítható — kelethellyel, s békés időkben mind IV. Béla, mind utódai (főként Kun lyászló)

23 rendszeresen laknak az óbudai kastélyban, nem képzelhető el, hogy a király új fővá47