Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályuszné Császár Edit: A főváros színházi életének megmagyarosodása, 1843-1878 = Die ungarische Sprache gewinnt die Oberhand im Theaterleben der Hauptstadt, 1843-1878 445-487

suknak feltétlenül még Gundy György utolsó bérleti napjaiban, tehát a nagy héten kell lefolynia.

71 A bontás 1870 nyarán ment végbe. Az anyag egy részét városi raktárakba helyezték el, más részét a bontást vállaló Buzzi Félix mérnök 7000 Ft-ért megvette a tanácstól. 1871 decemberében már az alapjai is eltűntek a Pestvárosi Német Színháznak, a Rondella és a Színház téri díszes palota jogutódjának.

72 A részvénytársaság a maga színházát egy Gyapjú (ma: Báthory) utcai telken végül is felépítette és 1889-ig üzemben tartotta. Bár ez a színház sem volt rosszabb, mint közvetlen elődje, és a legnagyobb német színészek még most is le-lejártak Bécsből, sőt távolabbról is vendégszerepelni, a Gyapjú utcai színház említése minden fővárosiban kellemetlen képzettársítást idézett elő. De maguk a részvényesek sem láttak egy percig sem üzletnél többet a Gyapjú utcai színházban. A várossal már csak jogi képviselőjük, Kövesdi Mór pesti ügyvéd közvetítésével álltak összeköttetésben. Kövesdinek egy alkalommal azért kellett felelnie, mert a , ,Német-részvény-színház" magát, ,Varietés-részvény-színháznak" nevezte, ami nem felelt meg alapszabályainak. Szellemére viszont annál jellemzőbb volt.

73 Csak egy-egy olasz mester — Rossi, Salvini — vagy a híres meiningeni együttes fellépte alkalmával nyitotta még ki jól informált pesti ember a Gyapjú utcai színház kapuját. A Budai Népszínház lebontását követőleg egy nála sokkal jobban dotált, második fővárosi magyar színház nyílt meg: a pesti Népszínház. Feladata ugyanaz volt, mint budai névrokonáé: a szegényebb néposztályok kulturális igényének kielégítése. Fennállásának első éveiben, Rákosi Jenő igazgatása alatt az a törekvés jellemezte, hogy feltámassza a népszínművet. Valódi sikert, éppen a teljesen megváltozott társadalmi viszonyok folytán, nem érhetett el, anyagit ellenben igen. Rákosi sógora, a korán elhunyt Csepregi Ferenc segítségével, jól menő üzletszínházat adott át néhány esztendő múlva utódjának.

74 A hatalmas apparátussal meginduló új, városi tulajdonban álló magyar kőszínház mellett kisebb jelentőségű magyar vállalkozások is akadtak. Még a Budai Népszínházban — Molnár bukása után —, majd a Várszínházban próbált szerencsét Aradi Gerő vidéki színigazgató társulata.

75 Miklóssy Gyula, ugyancsak vidéki igazgató, egy sikeres nyári vendégszereplés után, még nagyobb feladatra vállalkozott. Az István — mai Klauzál — téren akart fűthető színházépületet emelni. A várostól 1872. aug. 29-én meg is nyerte rá az engedélyt, a telekért 200 Ft-ot fizetett. Október 30-án a kis színház megnyitotta kapuját. Miklóssy, amikor a várossal megállapodott, nemcsak a telekért fizetett, hanem vállalta a fővárosi színházakat hagyományszerűen terhelő évi négy jótékony célú előadás terhét is. — A kicsinek, de csinosnak mondott épület, élénkpiros nézőterével, egyébként nem is volt olyan kicsi: 957 ember fért el benne. Páholya csak 14 volt a színháznak, de 28 ,,földszinti támlány", 27 „erkély-támlány", 28 földszinti oldalülés, 154 földszinti 47 Î