Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályuszné Császár Edit: A főváros színházi életének megmagyarosodása, 1843-1878 = Die ungarische Sprache gewinnt die Oberhand im Theaterleben der Hauptstadt, 1843-1878 445-487

városi levéltári állagok, illetőleg az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályának zsebkönyv- és színlapgyűjteménye őrzik. így nem áll módunkban olyan kielégítő felsorolást adni előadásairól, mint Molnár György színháza esetében. Az első bemutató, amiről fennmaradt színlap: Nikolaus Eberhart „posse'

'-ja, Müller zenéjével: Versteckt, oder Satan in livrée ! Szept. 26-án Albin Swoboda, a bécsi Theater an der Wien tagja lépett fel a Die Zauberdose, oder: Um zehn Jahre zu spät c. romantikus mesejátékban, szöveg: Carl Elmar, zene: Suppé. Okt. 7-én régi barátunk, Anton Berg rendező tartotta jutalomjátékát és színészi pályájának 25. évfordulóját Birch-Pfeifer asszony: Der Goldbauer című színművében. (Ugyanakkor debütált leánya, Jenny.) — Nov. 15-én Schiller Harang-jának dramatizált és tablókban színrehozott előadását rendezte Winter, Lindpaintner kísérőzenéjével. Ugyanezen az estén: Suppé: Das Pensionat c. egyfelvonásos vígoperája és bizonyos berlini L. népszínműve: Das Fest der Handwerker (zene: W. Just. — Érdekes volna tudni, hogyan viszonyult a „berlini népéletből vett" darab a híres angol renaissance-drámához?) — is színre került. 1862. jan. 7-én Boildieu Fehér nő-je szerepelt a műsoron külföldi vendéggel, 8-án Offenbach Orpheus-a, Joseph Schlecht a karmester jutalomjátékaként. Jan. 21-én a Lonjumeau-i postakocsis (Adam; szöveg: Leuven és Brunswick), ismét külföldi vendéggel, febr. 5-én a Sevillai borbély, a világhírű párizsi Désirée Artôt felléptével, júliusban négy Burg-beli vendég többszörös vendégjátéka (a meglevő színlap szerint Zauber der Circe, oder: Der kathegorische Imperativ, Bauernfeld vígjátéka már ötödik együttes fellépte volt Dr. Förster rendezőnek, Sonnenthalnak és a Gabiiion házaspárnak) szórakoztatta a színház vendégeit. Szept. 3-án két kis francia színműben (Dornen und Lorbeer, oder: Das ungekannte Meisterwerk, C. Lafont után W. Friedrich, es Am Clavier, Barrière és Lórin után A. Grandjean) egy berlini színész, Louis von Ernest lépett fel, az előtte való estén azonban három bécsi bohózat idézte a régi szép időket. (Blank—Müller: Wiener G'schichten, Das Abenteuer in der Waldmühle, ugyanőtőlük; Der Fuchs in der Falle, Julius Müller.)

59 Még jobban felmérhető a Német Színház helye, ha tagjainak fizetését vetjük össze a magyar társulatok színészeiével. A Budai Népszínház fennállásának harmadik évében a németeknél a legmagasabb drámai fizetés évi 2400 Ft volt, ezt azonban egyetlen színész élvezte csak, Hirsch Már a következő summa, Scherenberg évi fizetése, csak 1440 Ft, Hermann Rottéé 1200, Bergé, több, mint huszonöt év után, évi 840 Ft. A legmagasabb női fizetés a drámában Berg leányáé, 960 Ft. Az operaénekesek között találkozunk egy 3600 Ft-os, tehát nem nagyon magas, de reális fizetéssel, a rangban következő énekes, Adami azonban már csak 1200 Ft-t kap. Meglepő, hogy a német kultúrmissziót különösen a két bohózati énekesnő töltötte be oly dicséretes módon, hogy évi 3600 Ft-ot érdemeltek érte fejenként; még meglepőbb, hogy ez a két énekesnő éppen Alsdorf és Winter felesége volt. A balett és a zenekar tagjai úgyszólván fillérekért dolgoztak. Utóbbiaknál, akik zeneoktatással, templomi zenekarban, alkal30 Tanulmányok Budapest múltjából 465