Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályuszné Császár Edit: A főváros színházi életének megmagyarosodása, 1843-1878 = Die ungarische Sprache gewinnt die Oberhand im Theaterleben der Hauptstadt, 1843-1878 445-487

mi fellépésekkel mellékkeresethez juthattak, ez érthető. Pesten már a Német Színház fénykorában sem fizették valami jól a muzsikusokat. Hogy azonban a balettszemélyzet számára milyen mellékkereset volt elérhető, azt ma ne kérdezzük; akkor tudta mindenki, és számoltak is vele az illetékesek. A Német Színháznak egyébként ez idő tájt elég nyomorúságos táncszemélyzete volt: mindössze tizenkét fiatal nő.

60 1862—63-ban a Nemzeti Színházban hat vezető férfiszínészt találunk: Egressy, Feleki, Szigeti és Szerdahelyi évi 2200, Tóth József és az ifj. Lendvay pedig 2100 Ft fizetést kaptak. A drámai színésznők közül Jókainé és Felekiné Munkácsy Flóra 2730, Kövérné Komlóssy Ida 2100, Szathmáryné és Prielle Kornélia 1900, a kis I^endvayné pedig 1610 Ft-t keresett évente. Az operaénekesek fizetése ennél magasabb volt, az első énekesnő általában megkapta az évi 5000 Ft-ot.

61 Elvben a Budai Népszínház fizetései kb. a Német Színházhoz igazodtak, a baj csak az volt, hogy ha Molnár nem tudott fizetni, akkor számukra sehol sem volt remény. A németeket — rendszerint a direktor bukása árán — még csak kárpótolta némi késedelemmel az elnyomatáskori közigazgatás, de Molnár fizetésképtelensége 1864-ben a társulat bomlását és a kis színház időleges bezáratását vonta maga után. Hogy félévvel később a Német Színház ugyanúgy járt, az a fővárosi ambíciókat tápláló magyar színészeket kevéssé vigasztalta; elhelyezkedhettek ugyan vidéken, meg is tették, de volt, aki sohasem lépett többé pesti színpadra.

62 A politikai rokonszenv a magyar játékszín oldalán állt. Az anyagi nehézségekkel a Nemzeti Színház jobban meg tudott birkózni, mint a kormányzattól csak gyengén támogatott német együttes. A magyar műsor, Shakespeare és a francia romantika termékein kívül elsősorban eredetit nyújtó tendenciájával volt vonzóbb, mint a hagyományos német játékrend: német klasszikusok, közepes tehetségű német romantikusok művei és a bécsi bohózat. Ezeket az anyagi erők hiánya miatt opera csak ritkán váltotta fel, Mozart és még ritkábban egy-egy divatos francia zeneszerző daljátékának bemutatásával. Mindennek betetőzéséül a hatvanas évek elejétől a Nemzeti Színházban igénnyé kezdett válni az összjáték. A színpadi összjáték, a játékban szereplő színészek olyan alkalmazkodása a műhöz és egymáshoz, hogy a legelső szerep betöltője se akarjon állandóan a figyelem középpontjában állni, s az utolsó segédszínész beszéde, mozgása se legyen kevésbé kidolgozott, mint a sztáré, csak szellemileg és anyagilag fejlett színháznál lehet. A szellemi kultúra hasonlóképpen követelmény játékosok és nézők részéről egyaránt. Nagy önfegyelem kell hozzá, hogy egy kiváló színész alárendelje magát a színmű mondanivalójának, és művészi eszközei birtokában ne kísérelje meg, hogy megbontva az összhangot, különleges sikert biztosítson magának. De a közönségnek is műveltnek kell lennie ahhoz, hogy ne kívánjon állandóan egy szép hercegnőt vagy egy sötét cselszövőt a súgólyuk előtt ágálva látni; hogy megértsen halkan elmondott félmondatokat is, vagy esetleg értsen csak a játékból. A XVIII. században pl. a szövegek tele vannak érzelemfestő 466