Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444

honvédzászlóalj toborzási körzetéhez tartozó vidéki városok levéltári anyaga arról győz meg, hogy a környék mintegy felét adhatta a zászlóaljak létszámának. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a toborzási biztos nem tekinthette pestieknek azokat a környező helységből a fővárosba húzódott, ott munkát talált és megtelepedett napszámosokat, alkalmi munkásokat, akik itt jelentkeztek — hiszen ezek illetőség szerint még Pest vagy valamely más megyéhez tartoztak. (Pedig a honvédeknek jelentkező személyek között számos ilyen vidéki illetőségű, az egyre növekvő munkanélküliség elől menekülő önkéntes volt.) Nem is tehetett a toborzási biztos különbséget például az évek óta Pesten élő és itt beállott Pest megyei, vagy a megye valamelyik járásában ekkor toborzott és felfogadásra a fővárosba küldött személyek között, mivel Pest megyében másutt nem is folyt hadfogadás. Ezért természetes, hogy a fővárosban beállott alsóbb néposztálybeli Önkéntesek között a vidéki születésűek (mert Nagy Gusztáv ezt a formális szempontot tartja szem előtt) kétségtelen többségben voltak. De ez csak látszólag növeli nagyra a vidéki elemek súlyát, mert arányuk legfeljebb 50% lehetett. Az idézett véleménynél az itt elmondottak alapján egyben még azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez a pesti (és főleg budai) polgárságnak szóló szemrehányás, akikre nem hatott sem a diákok, egyetemi hallgatók, sem a ,,munkás-féle" emberek lelkesedése. A jómódú polgárok többsége távol tartotta magát a toborzástól, úgy vélve, hogy a ,,közadók módjára" beszedett 200000 forint megajánlásával minden egyéb kötelezettségtől megváltotta magát. A fővárosban alakult két honvédzászlóalj toborzási körzetéül a Nemzetőrségi Haditanács Pest megyén kívül egyébként még Nógrád, Heves és Külső-Szolnok megyéket, valamint a Hármas (jászkun) Kerületet jelölte ki.

39 így Pestre kerültek az Eger, Jászberény, Kunszentmiklós és Balassagyarmat helységekben — mint hadfogadó helyeken — beállott önkéntesek is.

40 Pest megye területén különben toborzást kezdtek Kecskemét és Nagykőrös városok is, amelyek elsők között juttatták el a jelentkezőket a pesti hadfogadóhoz. Tudomásunk van arról is, hogy a helyhatóság kezdeményezésére még Cegléden és Dunapataj on is folyt toborzás. Az Egerben toborzott önkénteseknek csak egy része került a pesti zászlóaljakhoz, mert mire a második csoportot útnak indították volna, a két zászlóalj már elhagyta a fővárost. így ezeket Miskolcon át Kassára, az itt alakuló 9. zászlóaljhoz küldték. A kép teljessége kedvéért még azt is el kell mondanunk, hogy a vidékiek szakadatlan Pestre áramlása miatt — akik itt akartak felcsapni honvédnek — június 10-én a fővárosban ismét megkezdődik a toborzás.

41 Az ekkor beállottakat előbb a 6. (veszprémi), majd az 5. (győri), végül pedig a 7. (szombathelyi) honvéd zászlóaljakhoz osztották be. * Az elmondottak áttekintése után figyelmünket a felszerelés és kiképzés, valamint a táborba indítás kérdésére kell fordítanunk. Az igazi 410