Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

vezőtlenebb elbírálás alá esett, mert pl. a pesti selyemmanufaktúrák tulajdonosai részesültek valamelyes állami támogatásban.

157 * Amint erre bevezetőnkben is utaltunk, II. József Budával kapcsolatos reformjai felvilágosodott abszolutizmusának koncepciójából eredtek. A birodalom központosítására, ennek érdekében megfelelő tartományi székhelyek létesítésére való törekvés eredményezte a kormányhatóságoknak Budára történt áthelyezését. A kormányszékek áthelyezése hozta magával a város fejlesztésével, rendezésével kapcsolatos reformokat. Mindezek hasznos, a város fejlődését előbbre vivő, a város arculatát lényegesen megváltoztató, pozitív intézkedések voltak. II. Józsefnek Buda fejlesztése körül ilyen téren valóban vitathatatlan érdemei vannak. Ezeket az érdemeket csak az csökkenti kissé, hogy a városrendezés a városi gazdálkodás hathatósabb támogatása esetén nagyobb mérvű is lehetett volna. A városi önkormányzat megnyirbálására, a városi igazgatás átszervezésére irányuló reformok politikai tendenciájuk mellett szintén a közigazgatás összpontosításával, racionalizálásával függtek össze. A feudális jellegű, szabad királyi önkormányzat csökkentése lényegében helyes intézkedésnek minősíthető. Helytelen dolog volt ezzel szemben Budának mint fővárosnak az önkormányzatát oly mértékben korlátozni, hogy az a megye egy részévé váljék. Az ország rangban első városának, az ország székhelyének ennél nagyobb fokú önkormányzatot, függetlenséget kellett volna biztosítani. Hasznosak és tartós hatásúak voltak a városi ügyvitel, a közigazgatás szervezete terén hozott változtatások, ebben II. Józsefnek szintén komoly érdemeket kell elkönyvelnünk. A rendőrség megszervezése kétarcú reform volt, részben a politikai elnyomás eszköze, részben pedig valóban a városi közállapotokat megjavító, a tágabb értelemben vett rendészetet biztosító reform. Az egészségügy és a kultúra vonalán hozott reformok szintén csak pozitív módon értékelhetők. A németnek hivatalos nyelvként való bevezetése Budán, a város német jellege miatt nem okozott bonyodalmakat, de épp a város német jellege következtében nemzeti szempontból igen veszélyes intézkedés volt, mert a rendszer megszilárdulásával gátolhatta volna a város már meginduló elmagyarosodását. Mindezek a reformok természetesen nem változtatták meg Buda feudális városi jellegét, nem hoztak lényeges változást a város gazdasági életében, s nem változtatták meg a város társadalmi szerkezetét. Ilyen változás csak ott következhet be, ahol fejlett kereskedelem, tőkés ipar alakul ki. II. József épp ilyen szempontból hanyagolta el teljesen Buda fejlesztését. Ezzel Budát a többi magyar városhoz hasonlóan a felvilágosodott abszolutizmus által nyújtott legfontosabb előnyöktől fosztotta meg. Mennyire fontos a gazdasági tényező a városok fejlődésében, az jól érzékeltethető Buda és Pest növekedésének összehasonlításánál. Buda fejlődésére kétségtelenül serkentő hatással volt a kormányszékek áthe396