Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

latára a feloszlatott karmelita rend templomának színházzá alakítása mellett döntött. A templom mellett levő rendházat — amint ezt már említettük — kaszinó céljára szemelte ki. A színház és a kaszinó építése, Kempelen Farkas helytartótanácsi tanácsos tervei szerint és vezetésével, 1787 januárjától 1787 őszéig folyt. A Várszínház első előadását 1787. október 17-én tartotta meg.

144 (A Várszínház épülete ma Színház utca 1—3. sz. alatt taláható.) A közoktatás terén a legfontosabb s Budát hátrányosan érintő változásról, az egyetemnek Pestre való áthelyezéséről már beszéltünk. Az egyetem magával vitte az egyetem mellett működő fő elemi iskolát {Hauptnormalschule).

145 Az érseki gimnázium és a budai elemi iskolák, amelyek eddig az egyetem felügyelete alatt voltak, a budai tankerületi főigazgató alá kerültek.

146 Az Országút kivételével Buda minden külvárosában ekkor volt már elemi iskola, az Országút lakói 1789-ben külön triviális iskolát (az elemi iskola legalsóbb típusa) kértek maguknak.

147 A Várban 1789-ben egy leányiskolát nyitottak meg a latin iskola épületében. Ez szintén elemi iskola volt, a rendes tantárgyakat Clement tanító (Triviallehrer) tanította, felesége kézimunkára és egyéb hasznos ismeretekre oktatta a lányokat.

148 Gazdasági élet A város gazdasági életére inkább a probléma fontossága miatt térünk ki. Gazdasági reformokról ugyanis nem beszélhetünk, mert II. Józsefnek ilyen reformjai Budán nem voltak. A gazdaságpolitika terén — amint ezt már érintettük is — II. József kora Magyarországon nem hozott újat Mária Terézia korához képest. Uralkodása alatt Magyarország továbbra is az osztrák örökös tartományok gyarmata maradt. Az ipar és a kereskedelem, a városi fejlődés két legfontosabb tényezője tehát továbbra is igen kedvezőtlen helyzetben volt hazánkban. A gazdaságpolitika tekintetében a fővárossá emelt Buda sem tartozott a kivételek közé. II. József csak annyiban fordított figyelmet a város iparára, amennyire ezt a kormányhatóságok áthelyezése után a közszükségletek kielégítése megkövetelte.

149 A kereskedelem fellendítése végett lehetővé tette a zsidók Budán és Pesten való letelepedését. Kimondta, hogy a zsidó kereskedők azonos jogokat élveznek a többi kereskedővel,

150 s ugyanekkor hangot adott ama véleményének is, hogy az ország fővárosában a forgalom és a kereskedelem terén ezentúl szabadabb életnek kell uralkodnia.

151 Az ipar és kereskedelem fejlesztése ügyében azonban ennél többet nem tett. A kormányszékek áthelyezése természetesen nem egy szempontból kedvezően befolyásolta Buda gazdasági fejlődését. Hatással volt pl. a manufaktúra-ipar kifejlődésére. A kormánytisztviselők megjelenésével Budán megnőttek a főúri, előkelő életformához tartozó fényűzési cikkek iránti igények. Három ilyen cikkeket készítő manufaktúra is alakult ekkor Budán. A Müller-féle hintógyár 1787-ben pl. — nem véletlenül — 394