Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

intézet felállítása után tilos volt a koldulás. A tilalom ellen vétőket szigorúan megbüntették. A szegényintézet felállítása tehát nemcsak szociális, hanem rendészeti intézkedés is volt.

138 A szegényintézeti alap számára összegyűlt pénzeket csak akkor osztották ki, ha az alap az 500 Ft-ot elérte. Az 500 Ft-os alapot kamatra kellett kihelyezni, az 500 Ft-on felüli összeget pedig szét lehetett osztani.

139 Kultúra, művelődés Az egyetem Pestre való áthelyezése nem kedvezett Buda amúgy is meglehetősen elmaradott kulturális életének. Az irodalmi és művelődési központ kialakulása szempontjából az egyetem nagy előnyt jelentett, s ez az előny — elsősorban a kormány hatóságok helyszükséglete miatt — inkább Pest városának jutott. A két város közelsége következtében az egyetem kultúrát fejlesztő hatását természetesen Buda is megérezte. Ezzel szemben némi előnyt jelentett Budának az, hogy a helytartótanács áthelyezésével a könyvcenzúra központja a városba került. Az egyetem, a könyvvizsgálati központ működése, a könyvcenzúra enyhítése, azonkívül József jóindulata a könyvkereskedések, nyomdák, újságok alapítása iránt lehetővé tette, hogy Pest-Budán komolyabb kulturális és irodalmi élet induljon meg. Budán 1780-ban csak egy könyvkereskedés volt, a pesti Weigand és Köpff cég 1778-ban alapított budai fiókja. A pozsonyi Benedikt Mihály és társai 1782-ben újabb könyvesboltot nyitottak, amely 1783-tól a Diepold-féle, 1786-tól a Diepold—Lindauer-féle könyvkereskedésként működött tovább. A Weigand és Köpff cég 1786-ban feloszlott, budai üzletét Köpffné vette át, aki azt 1788-ban Strohmayer Ignácnak adta el.

140 A nyomdák terén nem történt változás, Budán továbbra is két nyomda működött, az 1724-ben alapított I^anderer nyomda és 1777-től az egyetemi nyomda.

141 Az újságalapítás terén inkább Pest tűnt ki. Mindenesetre Budán is alakult II. József korában egy-két újság, mégpedig 1787-ben a Schickmayer Jakab által alapított Ungarische Staats- und Gelehrte Nachrichten és egyes közlések szerint 1786-ban az Ofner Stadtzeitung.

142 Komoly változást hozott a kormányhatóságok áthelyezése a város színházi kultúrája terén. Budán II. József koráig nem volt említésre méltó színjátszás, sem állandó színház. A „Vörös Sünhöz" címzett és a ,,Fehér Kereszt" nevű fogadóban és egy Raischl nevű ács bódéjában tartottak egyes alkalmakkor színielőadásokat, ezek színvonala azonban legtöbbször alig múlta felül a vásári színjátszást.

143 A kormányhatóságok tisztviselői Pozsonyban és Bécsben már megismerkedtek a magasabb színházi kultúrával, a kormányhatóságok áttelepítését követőleg ezt Budán is meg kellett honosítani. II. József először a későbbi budai népszínház telkén akart színházat építeni, 1786-ban azonban Tuschl Sebestyén későbbi színházbérlő javas393