Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402
Rendőrség, rendészet A közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezésével kapcsolatban különös figyelmet érdemel Budán is a II. József-féle polícia, a rendőrség ügye. A rendőrség felállításának elsősorban politikai célja volt: ellenőrizni minden vonatkozásban az állam belső életét, biztosítani a közrendet, a rendeletek betartását, megakadályozni a belső rend elleni minden megnyilvánulást, tüntetést, összeesküvést, szervezkedést, állandó megfigyelés alatt tartam elsősorban az idegeneket. A rendőrség volt tehát II. József politikai rendszerének fő támasza. A rendőri szervezet érdekében az uralkodó a főbb magyar városokban (Pozsony, Pest és Buda) 1785-ben rendőrigazgatókat nevezett ki. Pest-Budának közös rendőrigazgatója volt, alatta Budán és Pesten egy-egy rendőrbiztos működött. Budai rendőrkomisszáriussá II. József Hof man Antal helytartótanácsi kancellistát nevezte ki. A rendőrigazgatók a helytartótanács elnökétől függtek, de közvetlenül érintkeztek a bécsi hatóságokkal is. Állami, nem városi szervek voltak, fizetésüket az állampénztártól húzták. Megjegyzendő, hogy Buda és Pest mellett Óbudára is kiterjedt a rendőrigazgató hatásköre. 116 A rendőrigazgatóság felállítását követte Budán, Pesten és Pozsonyban a városi rendőrség megszervezése. A rendőrség megszervezésénél is ugyanazt az eljárást követték, mint az igazgatás és a bíráskodás átszervezésénél; kivonni ezt az ügyet a városi önkormányzat hatásköréből, s azt állami hatóság (a rendőrigazgatóság) felügyelete alá helyezni. Budán 1784-ig a rendészet ügye teljesen a magisztrátus hatáskörébe tartozott. A magisztrátus ezt a feladatát a külvárosi albíróságok és városi őrszemélyzet útján látta el. Az egyes külvárosokban fertálymesterek, mellettük a rendbiztosok és a városi őrszemélyzet (29 fő) látták el a rendőrségi ügyeket. 117 II. József nem szüntette meg ezt a régi városi őrszemélyzetet, de szükségesnek tartotta egy ,,valódi" rendőrség szervezését is. Budán ez a rendőrség 1785-ben alakult meg, személyzete 1 hadnagyból, 1 őrmesterből, 2 káplárból és 25 közlegényből állott. 118 A rendőrség nem a város, hanem a rendőrigazgató felügyelete alatt állt, de fizetéséről, ruházatáról, felszereléséről, elszállásolásáról a városnak kellett gondoskodnia. 119 A régi városi őrszemélyzetet és az új rendőrséget 1787-ben egyesítették, s az így megalakult városi rendőrhivatalt közvetlenül a város felügyelete alá helyezték. Az egyesített városi rendőrség személyzete a következőképp alakult: 1 városkapitány, 1 városi hadnagy, 2 kancellista, 3 káplár, 46 rendőr és 11 kerületi (a várost kerületekre osztották) rendőrfelügyelő. 120 A városi hadnagy, Dikasz József Pesten is betöltötte a rendőrhadnagy szerepét, úgyhogy a közös hadnagy a két várostól húzta a fizetését. A rendőrigazgató és a komisszárius továbbra is állami tisztviselők maradtak, az állampénztártól kapták a fizetésüket. A rendőrigazgatóság gyakorolta az állami felügyeletet a városi rendőrség felett, sőt a városi magisztrátus alatt levő rendőrséggel továbbra is rendelkezhetett. 121 389
