Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

szét, a magisztrátus személyzete hol az egyiket, hol a másikat végezte. Mindenesetre a bírósági ügyeket az árvaügyekkel együtt külön kellett tárgyalni, s ezekről külön jegyzőkönyvet vezetni és külön irattárat fenntartani. Az új rendszer alatt Budán a városi igazgatás és bíráskodás vezetője a bíró volt, a polgármester pedig mindkét funkcióban a helyettese.

113 Az 1787-ben életbe léptetett jogszolgáltatási rendszer hozott változást a városi bíráskodás, inkább azonban a perek fellebbvitele terén. E bíráskodási reformok értelmében megszűnt a szabad királyi városok első fokú büntetőbíráskodási hatásköre, ezt az akkor felállított „judicium subalternum"-ok vették át. A polgári perek intézése első fokon a városi tanácsnál maradt, innen kellett fellebbezni a királyi táblához, a tárnokszék (Buda előbbi fellebbezési fóruma) II. József alatt megszűnt. Mindezeket a reformokat azonban a király 1790-ben visszavonta, s a bíráskodásnál a régi állapotok állottak vissza.

n Az ügyvitel terén több fontos újítás bevezetése fűződik II. József korához. Elsősorban az ügyek pontos és rendszeres feljegyzésére szolgáló iktatásról kell megemlékeznünk. A városi igazgatásnál az ügyek folyamatos feljegyzésére eddig csak jegyzőkönyveket vezettek, ezek egyes tételeit sem látták el számokkal. II. József idejében (1787-től) bevezették az ügyviteli jegyzőkönyvet (Gestions Journal Buch), az iktatókönyvet (Einreichungs Buch) és az ügyviteli naplót (Tagebuch). Ezekben az ügyviteli segédkönyvekben iktatószámok sorrendjében jegyezték fel a városi tanács elé került ügyeket s az azokkal kapcsolatban történt intézkedéseket. A tanácsi jegyzőkönyvekben a megfelelő ügyek mellé szintén feljegyezték ezeket az iktatószámokat. II. József rendszeresítette az ügyintéző előadók részére a vélemény-íveket (votum-ív). A tanács elé kerülő ügyről a jegyző kivonatot készített, s ezt egy külön íven az illetékes referensnek megküldötte, aki az ívre rávezette a javaslatát, ennek tanácsi jóváhagyásából született a határozat. A vélemény-ívről vezették be a határozatot a tanácsi jegyzőkönyvbe.

115 Összegezve a városi önkormányzatot és igazgatást illető reformokat, azt állapíthatjuk meg, hogy II. József nagy erőfeszítéseket tett az önkormányzat és a városi igazgatás saját szempontjai szerint való átalakítására. A régi városi önkormányzatot sikerült is annyiban felfüggesztenie, hogy 1783-tól 1789-ig Budán nem volt tisztújítás. Ezzel szemben a városi önkormányzat részleges fennmaradása mellett szól az, hogy II. József alatt mindvégig lényegében a régi magisztrátus intézte az ügyeket. A rendszer emberének, Margalics Jánosnak 1789-ben bíróvá választása már nem bírt gyakorlati jelentőséggel. Igaz ugyan, hogy a kormányszékek áthelyezése miatt hálás budai magisztrátus készséggel végrehajtotta II. József intézkedéseit. A németesítés a német jellegű Budán nem váltott ki ellenhatást, a város hivatalos nyelve belső használatra amúgy is német volt. A magisztrátus csak a városrendezés terhei, a számvevőség, a pénztár, a rendőrség felállítása kapcsán a városra háruló kiadások s a belső embereket kihagyó 1788 utáni tisztújítás miatt berzenkedett II. József reformjai ellen. 388