Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

179° áprilisában a szabad királyi városokban visszaállították a régi állapotokat.

107 A tisztújítást új alapokra helyező 1788. évi rendelkezéseket tehát csak részleteiben sikertilt végrehajtani, 1790-ben pedig II. József, számos rendelkezésével együtt, a városi tisztújítással kapcsolatos rendelkezéseit is visszavonta. Elsősorban érdekessége miatt foglalkoztunk részletesen a II. Józsefkori állapotokat jellemzően tükröző budai tisztújítás kérdésével. A városi tisztújítás 1790 utáni menetére II. József rendelkezései egyébként semmilyen hatást sem gyakoroltak. Maradandóbb hatása volt ezzel szemben a városi közigazgatási szervezetet és az ügyvitelt illető intézkedéseknek. II. József reformjaihoz kapcsolódik Budán és a többi szabad királyi városban a számvevőségi hivatal megszervezése. Elsősorban a városok gazdálkodásában tapasztalható rendetlenség megszüntetése és a jövedelmek csökkenésének megakadályozása végett állították fel ezeket, és 1787. szeptember i-től kezdtek működni.

108 A számvevőség feladata volt a városi pénzkiutalások megindokolása, a kereskedőkkel és iparosokkal kötött szerződések ellenőrzése, gazdasági ügyekben a városhoz érkezett felsőbb hatósági rendeletek megőrzése és végrehajtásának ellenőrzése, a városi haszonvételek bérbeadási feltételeinek kidolgozása, a bérbeadás szabályszerűsége feletti őrködés, a pénzügyi visszaélések felderítése, felvilágosítás nyújtása a tanácsnak gazdasági és számadási ügyekben, az anyag- és termény kezelés, a különféle pénztári számadások ellenőrzése s végül a városi költségvetés kidolgozása.

109 Mindezek a városi gazdálkodás lényegébe vágó feladatok voltak. A számvevőség felállításával kapcsolatban szervezték meg 1787-ben a városi gazdasági bizottságot. Ez a bizottság mindenféle gazdasági ügyben véleményt nyilvánított és javaslatot adott a tanácsnak. Szombatonként tartotta üléseit, elnöke a polgármester volt, tagjai pedig a számvevő, a városi polgárság szószólója, 2 választott polgár, a városi alkamarás és ennek segédje. A bizottsági ülés jegyzőkönyveit a tanácsülés hagyta jóvá, majd azokat a kamarai adminisztrációnak kellett felterjeszteni.

110 Korszerűsítést és racionalizálást hajtottak végre II. József korában a városi pénztári szervezet terén is. Az uralkodó rendeletére 1787-ben a szabad királyi városokban egyesítették az addig különálló hadiadó- és városi pénztárt (kamarai hivatalt). A volt városi fiókhadiadó-pénztár pénztárosa lett az egyesített pénztár vezetője, a városi kamarás, a városi pénztár addigi vezetője pedig az egyesített pénztár ellenőre. A városi pénztár egyébként II. József alatt a kerületi főpénztár fiókjaként működött, s korábbi önállóságát elvesztette. A II. József alkotta országos pénztári szervezet, melynek élén az országos főfizetőhivatal állott, alsó fokán foglalt helyet.

111 Megszűnt az 1777-ben alapított tűzoltópénztár különállása is, 1786-ban a városi pénztárral egyesítették.

112 A városi közigazgatást és bíráskodást végző szervezetet (tanács, városi kancellária) II. József nem változtatta meg lényeges módon, ami változás volt (a polgármester és a bíró szerepcseréje), arról már megemlékeztünk. Az igazgatás és a bíráskodás funkcióját sem választotta 25* 387