Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

zettsége megfelelt volna, de a tanács tagjaihoz fűződő rokoni és baráti kapcsolatuk miatt nem jelölhette őket. Egyedül Margalicsot találta a tisztségre megfelelőnek, s újból javaslatot tett bíróvá való kinevezésére. A helytartótanács az udvar elé terjesztette az ügyet, de az uralkodó nem járult hozzá Margalics kinevezéséhez, ragaszkodott a szabályszerű eljáráshoz, a három jelölt állításához." Már az eddigiekből is látható, milyen nagy nehézségekbe ütközött II. József rendelkezésének végrehajtása. A tisztújítási szabályrendelet minden pontjának megfelelő, tehát képzett, politikailag megbízható, a városi magisztrátussal rokoni kapcsolatban nem levő egyént, lehetőleg katonatisztet, vagy a városon kívülálló megyei tisztviselőt igen nehezen lehetett találni. A kerületi főispán az uralkodói meghagyásra nagy nehezen mégis kiválogatta a három jelöltet; első helyen Margalics Jánost, második helyen Felkis Antal Esztergom megyei aljegyzőt, harmadik helyen L,akner szolgálaton kívüli császári őrnagyot jelölte.

100 A jelölés után újabb bonyodalmat jelentett a szakmai minősítés ügye. Lakner őrnagy felkészültségéről a helytartótanács nem volt megfelelően tájékozódva, ezért közigazgatási és gazdasági ismeretekben vizsgára utasította. Továbbá helytelenítette, hogy a kerületi főispán Barankovics Márton főhadnagyot kihagyta a jelöltek sorából.

101 Közben Lakner őrnagy katonai szolgálatra vonult be, s egy jelölt újból hiányzott. A kerületi főispán erre Inngrueber volt temesvári bíróval pótolta a jelöltek listáját.

102 A helytartótanács azonban nem fogadta el Inngrueber jelölését. A jelölés ügyét végre 1789 júniusában sikerült megoldani. A helytartótanács első helyen Margalics János Pest megyei főszolgabírót, második helyen Barankovics Márton főhadnagyot, harmadik helyen Felkis Antal volt Esztergom megyei aljegyzőt terjesztette fel az uralkodó elé jóváhagyásra.

103 Buda hivatalban levő magisztrátusának nem tetszett ez az egész eljárás. Megpróbálta menteni a menthetőt, s legalább azt elérni, hogy a főispán a magisztrátus tagjai közül válogassa ki a bírójelölteket. Az uralkodó azonban elutasította a magisztrátus, illetve a választó polgárság kérelmét, s az 1789 júniusában felterjesztett jelöléseket hagyta jóvá.

104 A tisztújítás 1789. november 23-án folyt le. A választó polgárság a főispán három jelöltje közül Margalics János főszolgabírót választotta bíróvá. Szlatiny Ferenc megbízott polgármester személyében ugyanekkor megválasztották az új polgármestert is.

105 A kerületi főispán — érdekes módon — még 1788 augusztusában a magisztrátus három tagját, mégpedig Szlatiny Ferenc tanácsnokot, az akkori polgármestert, Balássy Ferenc jegyzőt és Petőcz Márton tanácsnokot jelölte a polgármesteri tisztségre. A jelölést annak ellenére, hogy a bírói tisztségnél hallani sem akartak a magisztrátusi tagok jelöléséről, jóváhagyták. Csupán a bíró személye körül csaptak tehát oly nagy hűhót.

106 A több mint két évig vajúdó tisztújítás a bíró személyén kívül a magisztrátus összetételében változást nem hozott. Erre már nem is volt idő. Az új bíró alig lépett hivatalába, amikor II. József halála után. 386