Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

ban a tisztújítás elmaradt, Petőczöt 1786-ban a kerületi főispán kinevezte tanácsnoknak.

92 Amint említettük, a városi igazgatás megreformálására és a városi önkormányzatra vonatkozó rendeleteket az uralkodó inkább 1785 után, az ország közigazgatási átszervezését követőleg bocsátotta ki. A szabad királyi városok közvetlen kapcsolata a helytartótanáccsal 1786-ban szűnt meg, jelentéseiket ezentúl közigazgatási ügyeikben a megyéhez, gazdasági ügyekben a helytartótanács felügyelete alatt álló kamarai adminisztrációkhoz kellett eljuttatniuk. A helytartótanács rendeleteit a kerületi főispán közvetítette a városokhoz (Buda és Pest esetében a pesti kerületi főispán). Az új rendszer gyakorlatilag 1787. március i-től lépett érvénybe.

93 Budán e rendelkezéseket az ország más városaihoz hasonlóan hajtották végre. A megye és a kamarai adminisztráció alá történt helyezés már a szabad királyi városi kiváltságok lényeges csökkentésével volt egyenlő. A városi önkormányzat maradványait a városi tisztújítás szabályozására kiadott rendeletek szüntették meg. Az önkormányzatot a főbb tisztségekre történő jelölés jogának a megvonása tette úgyszólván a semmivel egyenlővé. Az addigi gyakorlat szerint Budán és Pesten mind a tisztségekre való jelölés, mind a választás joga a városé volt. Budán pl. a polgármesteri, bírói és a betöltendő tanácsnoki tisztségekre a tanács jelölt 3—3 egyént, s a jelöltekre adta le szavazatait a város képviselő-testülete, a választó polgárság. Az így megválasztott tanács nevezte ki azután a város többi tisztviselőit (a tanács tagjai és a város többi tisztviselői alkották a magisztrátust). Az uralkodó 1788-ban változtatást hozott először is a vezető tisztségek sorrendjében. Ezentúl a polgármester helyett a bíró lett a város teljhatalmú első tisztviselője, a közigazgatás és a bíráskodás vezetője is, a polgármester pedig a bíró helyettese. (Az addigi állapot szerint Budán az igazgatás vezetője a polgármester, helyettese pedig a bíró volt. A városi törvényszék élén azonban csak a bíró állott, a bíráskodásban a polgármester nem vett részt.) A bíró, a polgármester és a tanácsnokok ezentúl nem városi, hanem királyi tisztviselőknek minősültek. Ez a felfogás változást hozott a tisztségek betöltésénél igen lényeges jelölési eljárással kapcsolatban. A bírói és polgármesteri tisztségre ezentúl csak a kerületi főispán jelölhetett képzettségét és megbízhatóságát kellőképp igazolni tudó 3—3 alkalmas egyént. A jelölteket az uralkodónak kellett jóváhagyásra felterjeszteni. A választó polgárság (ez az önkormányzati testület egyébként II. József korában Budán régi összetételében maradt meg, csupán a külső tanács és a választó polgári testület formai különállását szüntették meg 1781-ben) a kerületi főispánnak a király által jóváhagyott jelöltjeire adhatta le szavazatait. A betöltendő tanácsnoki tisztségnél szintén a kerületi főispánt illette meg a jelölés joga, de itt nem volt szükség a jelölés uralkodói jóváhagyására. A magisztrátus, illetve a városi tanács jelölési joga csak a nem királyinak, hanem városi tisztségnek minősülő pénztárosi, ellenőri és számadói tisztségek betöltése esetében maradt meg. A magisztrátus jelölését 384