Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

érdekében minimumra csökkentette, illetve úgyszólván megszüntette a városi önkormányzatot, véget vetett a szabad királyi városok mint királyi jószágok eddigi különállásának.

87 A városi igazgatással kapcsolatos reformokra csak 1785 után került sor, addig Budán nagyjából a régi állapotok uralkodtak. Az 1783. évi városi tisztújítás is a régi rend szerint folyt le. A következő tisztújítást 1785-ben kellett volna megtartani (Budán kétévenként volt restauráció), 1784-ben azonban a polgármesteri és két tanácsnoki tisztség halálozás miatt megüresedett, s ezért Buda, a kormányszékek áthelyezése alkalmával adódó sürgős munkákra való tekintettel, rendkívüli tisztújítás engedélyezését kérte. Az uralkodó ehhez hozzá is járult.

88 A tisztújításra mégsem került sor, mert közben Bbenhöch Antal ügyvéd feljelentése miatt a budai magisztrátus ellen vizsgálatot rendeltek el, s a vizsgálat befejezéséig a tisztújítást elhalasztották. Ez a feljelentés már az új idők első tanújele volt Budán. II. József a visszaélések megszüntetése, a rendellenességek felderítése és terveinek végrehajtása érdekében szívesen támaszkodott feljelentésekre. A denunciánsok jutalmat kaptak vagy más kedvezményben részesültek. Természetesen ez a lehetőség sok valótlan feljelentésre is alkalmat adott.

89 Ebenhöch feljelentése az uralkodónak a városi magisztrátus pártatlanságát és a tisztviselők megfelelő szakképzettségét biztosítani akaró törekvéseihez kapcsolódott. A feljelentés azzal vádolta meg a budai magisztrátust, hogy a tanács tagjai közül hatan rokoni kapcsolatban állnak egymással, s a tanácstagok közül csak kettőnek van megfelelő jogi képzettsége.

90 A feljelentés ügye sokáig elhúzódott, Ebenhöchnek közben részletesen meg kellett indokolnia feljelentését. Ezt 1786. március 27-i nyilatkozatában tette meg. Ebenhöch a következő vádpontokat sorolta fel: 1. a városi magisztrátus fele rokonokból, sógorokból áll, 2. a magisztrátus tagjai saját ügyeikben előadói szerepet töltenek be és bíráskodnak, 3. a városi tisztségek, érdemre, tudásra, szakképzettségre való tekintet nélkül rokonok kezében vannak, 4. a városi levéltárból sok, a magisztrátus tagjainak ügyeit érintő irat hiányzik. A feljelentés kivizsgálására a pesti kerületi főispán (kerületi biztos) Hülff pesti bírót rendelte ki.

91 A vizsgálat a budai magisztrátusra nézve azért nem járt különösebb következményekkel, mert közben úgyis sor került a városi igazgatás átszervezésére. A feljelentésben előadottak jórészt nem bizonyultak valónak, hiszen a régi magisztrátus — kivéve a polgármesteri és bírói tisztségeket — II. József korában mindvégig hivatalban maradt. A feljelentés mindenesetre alkalmat szolgáltatott arra, hogy a budai tisztújítás ügye az új rendszer bevezetéséig elhúzódjék, s hogy a városi igazgatás hibáit feltárják. A feljelentés következménye volt ezen túl a rendszer első emberének, Petőcz Márton tartományi biztossági titkárnak a budai tanácsba való beültetése is. Petőczöt — a jozefinista elképzelésekhez híven — a helytartótanács javaslata alapján először csak jelöltetni akarták a tisztújításon a tanácsnoki tisztségre. Mivel azon383