Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

tak be időre, s ez a kifizetéseket akadályozta.

70 A helytartótanács a vizsgálat után mást nem tehetett, mint utasította a kamarai adminisztrációt a kisebb hiányosságok megszüntetésére, a városi hátralékok behajtására, s elrendelte, hogy a Fortuna-vendéglő átalakításához a terveket módosítsák.

71 A kancelláriának jelentést tett a városi gazdálkodás megfelelő viszonyairól, s arról is, hogy Budának engedélyt adott további kölcsönök felvételére.

72 A vizsgálatból végeredményben tehát az derült ki, hogy a felső irányításban volt inkább rendszertelenség és tervszerűtlenség, nem pedig a város gazdálkodásában. (A kapkodás, a kiadott rendelkezések gyors megváltoztatása különben is nem egy esetben jellemző II. József reformintézkedéseire.) Továbbá világossá vált az is, hogy a városi jövedelmek az uralkodó által juttatott kedvezményekkel együtt sem elegendők a városfejlesztési kiadásokra. Ezt a városi magisztrátus előre megérezte, azért már jó korán, 1783-ban hozzákezdett ahhoz, hogy különféle jövedelmeket biztosítson, illetve kérjen a helytartótanácstól a városi bevételek növelésére. Még 1782-ben a magyar kamara rendelte el azt, hogy a város a helyi vámokat (piaci és kövezetvámok, mérlegdíj stb.) bérbeadás helyett házi kezelésbe vegye, mert így azokból nagyobb jövedelmek várhatók. A házi kezelés bevált, mert az 1783. esztendőben a házi kezelésnél 1049 Ft 38 kr bevételi többlet mutatkozott. Buda ennek alapján 1783-ban a házi kezelés fenntartását kérte, s a helytartótanács hozzá is járult ahhoz, hogy a vámjövedelmek 1786-ig házi kezelésben maradjanak.

73 A vámok mellett a hajóhíd bevételeiből szeretett volna Buda a továbbiakban nagyobb hasznot húzni. A hajóhidat 1778-tól, a rajta folyó közlekedés megjavítása céljából nem a két város, hanem a magyar kamara igazgatta. A hajóhíd jövedelme természetesen Pesté és Budáé maradt. Buda szerint a hajóhíd Falk Ferenc kamarai hídadminisztrátor idején kevesebbet jövedelmezett, mint ha másvalaki bérelte volna, ezért 1785-ben a kamarai igazgatás megszüntetését és az 1778 előtt szokásos bérleti rendszer visszaállítását kérte. A helytartótanács ehhez, azzal érvelve, hogy a hajóhídnak felsőbb rendeletre 15 évig kamarai kezelésben kell maradnia, nem járult hozzá.

74 A hajóhíddal kapcsolatos kérelem csak bevezetője volt egy nagyobb szabású akciónak. A városrendezéssel és egyéb (városi igazgatási) újításokkal kapcsolatos kiadások annyira megterhelték a pénztárt, hogy Buda 1786-ban felségfolyamodványt nyújtott be a kancelláriához, amelyben a jövedelmek emelésére többféle kérelemmel és javaslattal állt elő. Először is azt kérte, hogy enyhítsék a lakosság katonai beszállásolási terheit. Majd azt kívánta, hogy a város bérbeadhassa adohányés a hordóabroncs-kereskedést. Megismételte a hajóhídra vonatkozó, már ismertetett kérelmét. Javasolta a kövezeti vám felemelését. A Városmajor átalakításának költségei fejében a botanikus kert átengedését kérte, végül azt kívánta, hogy a budai bort korlátlanul vihesse be Pest 379