Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

A város pénzügyi viszonyai Az előző fejezetben ismertetett városrendezési munkálatok nagy kiadásokkal jártak, ezek túlnyomó részét a városi pénztárnak kellett viselnie. Az uralkodó ezt előre tudta, ezért több intézkedéssel biztosítani igyekezett Budának a megfelelő pénzösszeget. Még 1783-ban elengedte a városnak az 1738—40. évi pestis idejéről fennmaradt, elég nagy összegű (66422 Ft-ot kitevő) kincstári adósságát.

67 Majd elrendelte, hogy a kincstár 64 100 Ft-ot fizessen vissza abból az állami hadikölcsönből, amelyet Buda a porosz háborúk céljára nyújtott annak idején az államnak.

68 Ehhez az összeghez Buda 1785-ben és 1786-ban még 12 450 Ft kölcsönt vett fel, úgyhogy a városi bevételeken kívül a városrendezési munkálatokra összesen 76 550 Ft-nyi külön összeg állt rendelkezésére. Buda 1787-re ebből az összegből elköltött 27 110 Ft-ot, s maradt 49 440 Ft-ja. A 27 110 Ft-nyi kiadás ellenére egyes városrendezési feladatokhoz 1787-ben még hozzá sem kezdett, csak a vízvezeték átépítését, az utcajavítások egy részét fejezte be, s megkezdte a Fortunavendéglő átalakítását. A Városmajorban, a kamaraerdei vendéglőben elrendelt átalakítások, az utcajavítások befejezése, a Fortuna-vendéglő teljes átalakítása, a kormány hatósági tisztviselők részére lakásokat biztosító városi épületek (a városnak átadott kaszárnyák) átépítése és berendezése a következő évekre maradtak. A helytartótanács igen elégedetlen volt az eredménnyel, azért 1787-ben a pesti kamarai adminisztrációt — amely gazdasági tekintetben Buda közvetlen felettes hatósága volt — a városi gazdálkodás szigorú vizsgálatára utasította. Véleménye szerint a város az állami előlegkölcsön-alapból visszakapott összeget nem használta fel rendeltetésszerűen, a Fortuna-vendéglő átalakítását a reáfordított nagy összegek ellenére nem fejezte be, nem gazdálkodott kielégítően a városnak évi kb. 48 000 Ft jövedelmével sem. Mindez rendszerint a helytelen gazdálkodás eredménye, s ezt különösen Budán minél előbb meg kell szüntetni.

69 A pesti kamarai adminisztráció a szigorú utasításhoz híven bizottságilag megvizsgálta a város pénzkezelését, s abban különösebb hiányosságokat nem talált. A számadáskönyvek tanúsága szerint Buda 1787. június végéig összesen 54 103 Ft-ot fordított az átalakításokra, mégpedig az új vízvezetékre, utcakövezésre, éjjeli világításra, felmérési munkálatokra. A költségek nemcsak a hadikölcsön már visszafizetett részleteit, hanem részben a város bevételeit is felemésztették. Az összes átalakításokat felsőbb rendeletre kellett Budának elvégeznie, úgyhogy a nagy kiadásokról nem tehetett. A bizottság csupán azt hiányolta, hogy a Fortuna-vendéglőt a város a tervezettnél nagyobbra méretezte, s ez lényeges túlkiadást jelentett. A magisztrátus erre azzal felelt, hogy az eredeti tervek nem voltak megfelelőek és reálisak. Kisebb hiányosságokat tapasztaltak a városi szegényház céljára gyűjtött 552 Ft és egy hagyatékból (caducitas) származó 76 Ft kezelése körül. Ezenfelül legfeljebb még azt lehetett kifogásolni, hogy egyes városi jövedelmeket nem hajtot378