Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

során kijavították a patak hídjait, és gátfalakat építettek.

61 A patak szabályozása a Krisztinaváros gyorsabb beépítését mozdította elő. Közvilágítás. Budán 1777-ben vezették be az éjjeli világítást, de csak a Várban. A közvilágítás bevezetése az egyetem áthelyezésével kapcsolatos intézkedés volt.

62 A kormányhatóságok áthelyezésekor, 1784-ben a közvilágítás megjavítása és kiterjesztése is a fontos városrendezési feladatok között szerepel. Buda magisztrátusa a helytartótanács felhívására késznek mutatkozott a Váron kívül az alsó várost (Vízivárost) is kivilágítani a hajóhídtól a Szent Flórián-kapuig.

63 A város a közvilágítással kapcsolatos teendőkre, rendszerint három évi időtartamra, szerződést kötött az erre vállalkozóval. A városi világítást pl. 1786—1789-ig Peakovits Konstantin szappanfőzőmester vette bérbe, aki kötelezte magát arra, hogy a lámpákat szükség szerint disznózsírral, faggyúval megtölti, s azokat sötétedéskor meggyújtja, éjfélkor pedig eloltja. Farsang vagy táncvigalmak idején a lámpáknak éjfél után 4 óráig égniük kellett. A bérlő kötelezettséget vállalt a lámpák megfelelő karbantartására. Ezért minden lámpaután évi i6Ft-otkapott a várostól.

u A közvilágításnak fent leírt módja ellen a helytartótanács több szempontból kifogást emelt. Túl magasnak találta a költségeket, a közbiztonság szempontjából elégtelennek vélte a csupán éjfélig tartó világítást. Ezért a világítás célszerű és takarékos megoldása céljából meghozatta a bécsi világítási rendtartást, ennek alapján kellett a pesti kamarai adminisztrációnak Budán és Pesten a közvilágítást olcsón és ésszerűen megszerveznie.

65 A pesti kamarai adminisztráció végre is hajtotta a világítás átszervezését, a török háború okozta drágaság miatt azonban a bérlő 1 lámpa évi üzemben tartását csak 19 Ft 53 kr-ért vállalta el. Budán abban az időben 206 lámpát tartottak üzemben, a világításhoz olajat használtak.

66 Ennyiben foglalhatók össze azok a városrendezési reformok, amelyeket II. József a kormányhatóságok befogadása és megfelelő működése céljából Budán szükségesnek vélt végrehajtani. Mindezek speciálisan Budát érintő rendelkezések voltak, más városokban ilyen természetű reformokkal nemigen találkozunk. Pesten is felmerültek városrendezési kérdések, azonban ezeket a város rohamos gazdasági fejlődése tette időszerűvé, nem pedig uralkodói akarat erőszakolta ki. II. József mesterséges eszközökkel próbálta Budát fővárossá emelni, s kétségtelen, hogy sokat tett a város utcáinak rendezettsége, tisztasága, megfelelő szórakozóhelyek létesítése érdekében. Intézkedéseit csak kezdő lépésnek szánta. Az volt a meggyőződése, hogy a kormányszékek áttelepítése megteremti azokat a városfejlesztő erőforrásokat, amelyek valóban fővárossá emelik Budát. Ezt a tényezőt mindenesetre túlbecsülte. A város jövedelmei pl. nem bizonyultak elegendőknek a városfejlesztés költségeinek fedezésére, még a kormányszékek áttelepítése után sem. A város gazdálkodása II. József korában elég nehéz helyzetbe került, s állandó intézkedésekre volt szükség, hogy a költségeket valamilyen forrásból elő lehessen teremteni. 377