Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

kutat. így a Várban két nagy kút volt, a Városházkút és a Dísz téri kút, két kisebb, az Iskola téri (a jezsuita kollégium mellett) és a Ferences téri. A meglevő vízvezetéki csövek nem voltak alkalmasak a kutak vízzel való ellátására, azért a forrásoktól a Várig nagyobb átmérőjű ólomcsövet fektettek le.

56 A vízvezeték kibővítésén kívül kitisztították a várbeli szivattyúsés pincekutakat is. A magisztrátus 1785-ben készült el ezekkel a munkálatokkal.

57 Buda 1788-ban a Várban és az Országúton, a Szegényház mellett még két új kutat szeretett volna építeni, a helytartótanács azonban ezt feleslegesnek tartotta és nem engedélyezte.

58 A város köztisztasága ebben a korban szintén sok kívánnivalót hagyott maga után, ezért a köztisztasági viszonyokon erélyes rendszabályokkal igyekeztek javítani. Gyakran előfordult még ebben az időben is, hogy az utcán szemetet és trágyát raktak le, a házak nem voltak ellátva megfelelő pöcegödrökkel és szennylevezető csatornákkal. Mindezek megszüntetésére, szennylevezető csatornák, jól zárható pöcegödrök építésére, megfelelő ,, házirendészet " bevezetésére 1784-ben és 1785-ben rendelkezéseket adtak ki.

59 Különösen nagy „szeméttelep" volt a várfalak körül elhelyezkedő erődítési övezetben. Ide halmozták fel az építkezésekből adódó törmeléket is. A budai főhadparancsnokság a magisztrátust 1786-ban ezért fel is jelentette a helytartótanácsnak. A helytartótanács a főhadparancsnokság többszöri megkeresése után 1787 májusában intézkedett elsősorban az erődítési övezet és a Vár köztisztaságának helyreállítása céljából. Ez a rendelkezés jellemző a Budán akkor uralkodó köztisztasági viszonyokra. A rendelet meghagyta, hogy a trágyát és a szemetet nemcsak a bástyák mellől, hanem az utcákról is el kell hordani. A magisztrátus kötelezze a háztulajdonosokat és a házkezelőket arra, hogy a várárkokból a szemetet és az omladékot tüstént szállítsák el. A háztulajdonosok gondoskodjanak megfelelő szemét- és pöcegödrökről. Az építkezéseknél ásott s már felesleges meszesgödröket fel kell tölteni, meszesgödröket ezentúl csak ott lehet ásni, ahol nincsenek útban. Egyben azt is javasolta, hogy a Várban a szennynek a Dunába való levezetésére egy főcsatornát építsenek, s a házi csatornákat ne a bástyafalakon vezessék ki, hanem a főcsatornához kapcsolják. A rendelet a várárkokban felgyülemlő szemét elszállítására főleg azért hívta fel a magisztrátus figyelmét, mert itt húzódtak a Várat vízzel ellátó vezeték csövei, amelyek a közegészségre igen ártalmas módon — a rendelet szerint — szintén a szemét között hevertek. Buda még az év folyamán jelentést tett a fent elrendeltek végrehajtásáról.

60 Gyakori és jelentős kárt okozó, sőt emberéletben is áldozatot követelő áradásai miatt ezekben az esztendőkben került sor a Krisztinavároson keresztülfolyó patak szabályozására is, bár ez nem tartozott szorosan II. József városrendezési célkitűzései közé. A szabályozási munkálatokat Buda 1788-ban, a helytartótanács hajózási igazgatóságának a közreműködésével hajtotta végre, a költségeket részben a város, részben a patak mentén fekvő házak és telkek tulajdonosai viselték. A munkálatok 376