Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

Amint említettük, Buda új épületek, házak emelése céljából azt kérte, hogy az uralkodó építkezni szándékozó lakosok részére a Vár erődítési övezetében — ez egyébként katonai fennhatóság alá tartozó terület volt — juttasson ingyenes telkeket. A városnak ezt a kérelmét még 1784-ben teljesítették. Az építkezni kívánóknak kötelezniük kellett magukat a juttatott telkeken házak építésére. Az építkezők hétévi adómentességet kaptak, s a kiutalt telkek a város fennhatósága alá kerültek.

34 Ezekkel az intézkedésekkel indult meg a Vízivárosban és a Krisztinavárosban a Vár körüli övezet beépítése. Ebben az időben kezdődött el a Krisztinaváros egy részének, az ún. botanikus kert területének a parcellázása és beépítése is (a mai Kosciusko Tádé utca környékén). A budai egyetem használatára 1788-ban létesített kertet, amely az egyetem Pestre való helyezése alkalmával feleslegessé vált, II. József először közkert céljára akarta felhasználni.

35 Később a terv módosult, közkert céljára a Városmajort szemelték ki, a botanikus kert területét pedig a helytartótanács 1786. május 16-i rendelete szerint házhelyek részére parcellázták fel. A telkek árverésen való eladását a városi magisztrátusra bízták, a befolyó összeget azonban nem a városi pénztárba, hanem a tanulmányi alap pénztárába kellett befizetni, mivel a botanikus kert mint egyetemi birtok, a tanulmányi alap vagyona volt. Buda csak a botanikus kert épületét kapta meg ingyen, de ennek fejében kötelezte magát a Városmajor közkertté való átalakítására. A telkek közül 1786 júliusáig csak három kelt el, egyébként nagy vásárlási kedv a parcellák iránt egyelőre nem mutatkozott.

36 II. József korára nyúlik vissza a későbbi krisztinavárosi Horváthkert keletkezése is. A Tábornok-rét (a mai Vérmező) déli részét ugyanis 1787-ben a helytartótanács elnöke, gróf Niczky vásárolta meg, aki ezen a területen nyaralót és kertet létesített. A kert későbbi tulajdonosának, Horváth Zsigmondnak neve után kapta azután a park a Horváth-kert nevet

37 (ma az Attila utca déli végén található park). A József kori városképi változásokhoz tartozik még a vízivárosi Salétromos mecset 1785-ben történt lebontása (a török korban lőpor készítésére használták).

38 Problémák merültek fel a Várnak a Bécsi kapu és a mai Halászbástya közötti szakaszán levő Szent József (Erdélyi) bástya tornyában elhelyezett lőporraktár körül is. A lőpor raktározása ellen a kormányhatóságok közbiztonsági okokból kifogást emeltek. A katonai hatóságok javaslatára Buda városával akartak a határban új lőszerraktárt építtetni. A város azonban, mivel 1770 után költségén a Gellérthegytől délre egy lőszerraktárt már felépítettek (az 1900-as években ez még megvolt), erre nem volt hajlandó.

39 A bástya tornyából elszállításra kerülő lőszer tárolására 1785-ben végül is a budai hadmérnöki igazgatóságnak kellett a város határában lőszerbarakkokat építenie.

40 A városrendezést érintő reformok közül megemlíthetők még a várbeli heti vásárok áthelyezésével kapcsolatos intézkedések. Buda 1784. július 30-án terjesztette fel a helytartótanácsnak piacrendezési tervét. E szerint a szombati vásárokon a fát, szenet, meszet, szénát áruló kocsik a Bé372